Megalkuvó „Tamás bátyjának” is bélyegezték fekete ellenfelei Martin Luther Kinget
2017. április 4. 13:36 MTI
Negyvenkilenc éve, 1968. április 4-én gyilkolták meg Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai fekete lelkészt, a polgárjogi mozgalom vezetőjét, aki megváltoztatta Amerika képét. A mai napig nem tudni biztosan, ki volt a gyilkosa.
Korábban
Atlantai baptista lelkészcsaládból származott, maga is a lelkészi hivatást választotta. 1953-ban megnősült, a következő évben pedig megkezdte lelkészi szolgálatát az Alabama államban fekvő Montgomery városában. Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés helyszíne volt, az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől.
1955. december 1-én Montgomeryben egy Rosa Parks nevű néger varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, mire fekete aktivisták King vezetésével sikeres bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen. A lelkészt az illegálisnak minősített bojkott miatt elítélték, de fellebbezésére a szövetségi bíróság alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az elkülönítést az alabamai buszokon.
King ezután életre hívta az erőszakmentes országos polgárjogi mozgalmat: ülősztrájkokat, tüntetéseket szervezett az elkülönítés felszámolásáért. Amikor Atlantában ismét letartóztatták és egy korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva elítélték, a demokrata párti elnökjelölt, John F. Kennedy közbenjárására engedték szabadon. Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást.
A polgárjogi mozgalom csúcspontján, 1963. augusztus 28-án Washingtonban több negyedmillió ember hallgatta King Van egy álmom kezdetű beszédét (amely ma már tananyag az amerikai iskolákban). 1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. King abban az évben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor.
Az erőszakmentességet hirdető lelkészt nem csak a Ku Klux Klan támadta, a feketék között is akadtak ellenfelei. Békés fellépése miatt a radikális feketék Tamás bátyának bélyegezték, megalkuvónak minősítették. A tiszteletes egy helyi sztrájk támogatására utazott Memphisbe, ahol 1968. április 4-én szállodája erkélyén végzett vele egy orgyilkos golyója. A tettest, a fehér bőrű James Earl Rayt hetekkel később Londonban tartóztatták le, s 99 év börtönre ítélték.
A "magányos gyilkos" teóriáját sokan vitatják, s tény, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett. Martin Luther King meggyilkolása a vietnami háború mellett a másik nagy megrázkódtatást jelentette az amerikai társadalom számára, halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki.
Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után ő a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében, születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) hivatalos szövetségi ünnep, ebben a megtiszteltetésben rajta kívül csak George Washington részesült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.