Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
2024. augusztus 13. 14:20 Forisek Péter
Korábban
Ellenség a kapuknál
Abban az időben II. Hierón volt Szürakuszai zsarnoka, aki uralkodása kezdetén egyértelműen a rómaiak pártján állt az évszázados ellenséggel, a karthágóiakkal szemben. Az i. e. 241-ben befejeződött első pun háború látszólag kedvező véget ért a görögök számára.
A pun hadsereg feladta a szigetet, nem sokkal később pedig Szardínia és Korzika szigetét is, a tengerek feletti ellenőrzést a római hadiflotta vette át.
A görög gyarmatvárosok megtarthatták államformájukat és törvényeiket, de a rómaiak egy kormányzót neveztek ki föléjük, aki korlátozta önállóságukat. Bár Hierónnak megfelelt, a város polgárainak nem tetszett ez a helyzet.
Miután Hannibál i. e. 216-ban Cannaenál hatalmas győzelmet aratott a rómaiak felett, úgy vélték, hogy az addig mindig győztes birodalom megroppant, ezért fellázadtak, és nyíltan a pun hadvezér oldalára álltak.
A második pun háborúban ezzel egy újabb hadszíntér nyílt meg Szicíliában, Hispánia és Itália mellett, ahová a rómaiak azonnal sereget küldtek, hiszen a sziget stratégiai fontosságú volt már akkor is a földközi-tengeri hajózásban, és elvesztésével a Karthágó városában állomásozó pun hadiflotta átvette volna az uralmat, ezzel pedig utánpótlást szállíthatott volna a Dél-Itáliában háborúzó Hannibálnak.
Claudius Marcellus consul i. e. 214-ben érkezett a szigetre, hogy leverje a görög felkelést, egy légióval, vagyis közel 6 ezer katonával és hatvan darab öt evezősoros gályával (ezeken 70–120 katona teljesített szolgálatot, ami újabb 5–7 ezer harcost jelentett, illetve kb. 25 000 evezőst).
A hatalmas túlerő miatt a görögök a városaikba zárkóztak. Marcellus előbb Szürakuszai egyik szövetségesét, Leontinoit foglalta el, lakóinak megkegyelmezett, de a várost védő római dezertőröket kivégeztette, majd a szárazföld és a tenger felől ostromgyűrűbe zárták Szürakuszait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap