Margat – a keresztesek sokáig bevehetetlen vára, amelyet magyar régészek tártak fel
2018. november 15. 11:51 Major Balázs
Korábban
Víz a bazalthegyen
Margat tervezői számára az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy megoldják több ezer ember egészéves vízellátását egy vulkáni eredetű hegyen – ahol kutat fúrni reménytelen vállalkozás –, s legalább ekkora feladat volt a napi több száz köbméternyi szennyvíz elvezetése is. A margati vízgazdálkodási rendszer tanulmányozása során körvonalazódott, hogy az erőd kiépítését rendkívül gondos tervezés és közművesítés előzte meg. Az épületek lapos tetőire zúduló téli csapadékvizet falba épített vezetékeken vagy a falakhoz erősített vastag kerámiacsatornákon először kisméretű ülepítőciszternákba vezették, ahol a nehezebb szennyeződések azok aljára ereszkedtek, így a ciszternák felső részén nyíló túlfolyócsatornákon már csak a tiszta víz folyt tovább. Az „előszűrt” vizet a várhegy gyomrába mélyített hatalmas, csarnokméretű ciszternákba terelték, ám nagy valószínűséggel nem közvetlenül ezekből történt a vízkiemelés, hanem a melléjük telepített, a közlekedő edények elve alapján működő aknából, amelyet egy csatorna kötött össze a nagyciszterna aljával. A tervezők arra az eshetőségre is gondoltak, ha túl nagy mennyiségű csapadék árasztaná el a rendszert: a vízemelő akna a tetejénél túlfolyó csatornával volt ellátva, amely a latrinaaknákba vezette a felesleges folyadékot. A padlók felmosására használt és a fürdőkből leeresztett víz, valamint a konyhai mosogatóvíz is mind megjárta, illetve átöblítette a latrinaaknákat, mielőtt a külső várárokba távozhatott volna – így a szennyvíz még használható része nem veszett kárba.
Mivel a johanniták a korszak legnagyobb ingyenes közkórházait üzemeltették, Margatban is kényesen ügyeltek a tisztaságra. A 2010-es nyári ásatások egyik leglátványosabb eredménye az erőd egy hatalmas méretű fürdőházának feltárása volt – amely mellett még négy másik is található a várhegyen. A két vízforraló kemencével ellátott háromhelyiséges és külön latrinahelyiséggel is rendelkező fürdő belsejébe ólomcsöveken érkezett a víz. Az udvaron feltárt fürdő környékének ásatása során a keresztes vízvezetékrendszer egy teljesen ép, a sérült részektől hermetikusan elzárt szakaszát is sikerült megtalálni.
A keresztesek által épített vízgyűjtőrendszer tartósságára jellemző, hogy egy része még mai is kiválóan működik, ezért a régészek a központi ivóvízgyűjtő ciszternába csak napokon át tartó szivattyúzást követően tudtak leereszkedni. Az óriási csarnok felmérését azonban még így is csak gumicsónakkal lehetett véghezvinni a több méter magasan álló víz miatt.
Margat hathektáros területén, a várhegy tetejét kerítő gigantikus falgyűrűn belül a többszintes johannita belsővár és a civil lakosság házainak is helyet adó szuburbium 1:5 arányban osztozkodott. Hatalmas méretének köszönhetően eddig is a Szentföld legméretesebb erődítményei között tarthattuk számon, a 2010 tavaszán folytatott ásatások során azonban fény derült arra, hogy a várhegy meredek nyugati lejtőjén megtalált védőfal és épületmaradványok is keresztes eredetűek, egy külső szuburbium részei voltak – s ezáltal még nagyobb kiterjedéssel kell számolnunk.
Ugyancsak a várfalakon kívül, a bozóttal benőtt magas partfalban, gondos tisztítás végeztével márvánnyal fedett sírok váltak láthatóvá, melyekben a kutatók – sírgödrönként – több emberi maradványt is találtak. A különböző okokból félbehagyott ásatás folytatása a ritka kereszteskori keresztény (esetleg európai telepes) embertani anyag mellett jelentős új információkkal szolgálhatna a várat ellátó vidéki településhálózattal kapcsolatban is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap