Már a hellenisztikus kor előtt is kiterjedt kapcsolati hálóval bírt a balkáni elit
Mintegy 2600 éves, fegyverekben és értéktárgyakban gazdag temetkezést tártak fel a régészek az észak-macedóniai Koroshishta közelében található Rasnica nekropoliszban. A Kr. e. 6. századra keltezett sírból egy különösen sérülékeny aranylemez is előkerült, amely a kutatók feltételezése szerint egykor az elhunyt arcát boríthatta.
- Mintegy 2600 éves, fegyverekben és értéktárgyakban gazdag sírt tártak fel az észak-macedóniai Rasnica nekropoliszában.
- A Kr. e. 6. századi temetkezésből sisak, pajzs, kard, lándzsák, ékszerek és edények kerültek elő, amelyek előkelő elhunytra utalnak.
- A lelet az Ohrid–Struga térségében élő helyi elit gazdagságáról, kiterjedt kapcsolatairól és Kr. e. 6. századi temetkezési szokásairól árulkodhat.
A Struga közelében fekvő lelőhelyen feltárt sírban bronzsisakot, pajzsot, kardot és több lándzsát találtak, amelyek mellett bronzedények, egy ezüsttű, borostyán- és üveggyöngyök, egy aranygyűrű, valamint további értékes tárgyak feküdtek. Pero Ardžanliev, a Nemzeti Régészeti Múzeum munkatársa és a kutatás vezetője szerint a fegyverek, ékszerek és presztízstárgyak együttese arra utal, hogy az elhunyt előkelő helyet foglalhatott el közösségében.
Bár a mellékletek alapján a régészek egyelőre úgy vélik, hogy a halott egy harcos lehetett, az emberi maradványok antropológiai vizsgálata még nem határozta meg az elhunyt biológiai nemét és életkorát. A további elemzések során az esetleges betegségeket is vizsgálni fogják, valamint azt is szeretnék kideríteni, fennállt-e biológiai kapcsolat az elhunyt és a Rasnicában 2024-ben feltárt másik, gazdag leletegyüttessel eltemetett személy között.
Az együttes egyik legérdekesebb darabja a pajzs mellett felfedezett rendkívül vékony aranylemez, amely a régészek feltételezése szerint eredetileg az elhunyt arcát fedhette. Amennyiben ezt a restaurálást követő vizsgálatok is megerősítik, a lelet egy több ezer éves halotti maszk vagy temetkezési arcfedő maradványa lehet.
Az aranylemez azért is különleges, mert az archaikus kori Balkán egyes előkelő temetkezéseiben az elhunyt arcára, szemére vagy szájára helyezett aranyfedők fontos részét képezték a temetési rítusoknak. Rasnica mindössze öt kilométerre fekszik Trebeništa híres nekropoliszától, amelynek gazdag sírjaiból szintén arany halotti maszkok, ékszerek, fegyverek és importált edények kerültek elő, az előzetes megfigyelések szerint azonban az új rasnicai lemez akár korábbi is lehet ezeknél.
A lelőhely jelentőségére már 2024-ben felfigyeltek a kutatók, amikor egy körülbelül hét méter hosszú és 4,5 méter széles monumentális temetkezési komplexumot tártak fel, amely több mint száz késő archaikus kori tárgyat tartalmazott. Az aranydíszítéssel ellátott bronzsisak, bronzpajzs, aranygyűrűk és -lemezek, bronzedények, terrakotta figurák, valamint borostyán- és üveggyöngyök több esetben közeli párhuzamot mutattak a trebeništai leletekkel.
Ez is érdekelhet
A 2026-ban feltárt, feltehetően korábbi sír ugyanakkor azt mutatja, hogy a gazdag temetkezés nem elszigetelt jelenség volt, hanem egy kiterjedtebb, a Kr. e. 6. században használt nekropolisz része lehetett. A korszakból Trebeništa mellett Radolišta és Delogožda környékéről is ismertek hasonlóan értékes leletanyaggal ellátott sírok, amelyek arra utalnak, hogy az Ohrid–Struga térségében már a klasszikus és hellenisztikus korszak ismertebb államalakulatai előtt tehetős és kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező közösségek éltek.
A Rasnicában eltemetett közösség pontos kulturális és politikai hovatartozása egyelőre tisztázatlan, ezért a kutatók szerint a leleteket célszerűbb egy erős helyi elit bizonyítékaiként értelmezni, mint későbbi etnikai vagy nemzeti kategóriákhoz kötni. A két gazdag sír régészeti környezetének részletes dokumentálása hosszabb távon lehetőséget teremthet arra, hogy a kutatók pontosabb képet alkossanak a Kr. e. 6. századi Közép-Balkán társadalmi hierarchiájáról, hadviseléséről, diplomáciai kapcsolatairól és elit temetkezési szokásairól.
