Már 15 évesen laboratóriumot rendezett be otthon a Nobel-díjas Gábor Dénes
2021. június 5. 17:09 MTI
Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, villamosmérnök 121 éve, 1900. június 5-én született. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.
Korábban
Budapesten született Günszberg Dénes néven, zsidó családban. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, tizenöt évesen már laboratóriumot rendezett be otthonukban. A budapesti Műegyetem gépészkarán tanult, de Berlinben szerzett villamosmérnöki diplomát, doktorátusát a nagysebességű katódsugár-oszcilloszkóp továbbfejlesztéséről írta.
Felejthetetlen maradt számára Einstein – Szilárd Leó által kezdeményezett – szemináriuma a statisztikus fizikáról (1921-1922). 1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, amelyet azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak.
1933-ban a nácizmus elől hazajött, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd két tudós munkatársával, Orován Egonnal és Polányi Mihállyal Angliába emigrált. Később mindhárman az Angol Királyi Akadémia tagjai lettek, nemsokára a brit állampolgárságot is megkapta.
A holográfia – a görög holosz (teljes) és gráfia (írás) – gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, melynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A technológia alapjait a hagyományos, szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást azonban csak a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé 1961-ben.
A holográfia lényege, hogy – a fényképezéssel ellentétben – a kép nemcsak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép.
A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, továbbá az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez is. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.
Száznál is több bejegyzett szabadalma, találmánya volt, többek között a Wilson-kamra, amely a részecskék sebességét méri, a holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, továbbá a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt.
Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a társadalmi stabilitás hiányából fakadó problémákat is, de bízott megoldásukban.
Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society Gábor Dénes-díjat alapított. A hologram számos területen alkalmazható, legismertebb alkalmazása a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, új fejezetet nyitott a méréstechnika területén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál használják.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható Gábor Dénes hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel. Nevét főiskola, gimnázium, számítástechnikai emlékverseny, díj, emlékpénz, számos szobor, emléktábla, terem és utca őrzi hazánkban, illetve Londonban. A 72071 Gábor kisbolygó is az ő nevét viseli.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap