Majdnem csődbe vitte Zeppelint a „repülő szivar” kifejlesztése

1838. július 8-án született Konstanzban. Ahogy ez egy arisztokrata család tagjától elvárható volt akkoriban, katonai pályára lépett. Az amerikai polgárháború idején megfigyelő volt az északi hadseregben, itt emelkedett először a levegőbe egy ballonnal. 1866-ban a (vesztes) osztrák oldalon harcolt a poroszok ellen, majd 1870-ben a (győztes) porosz oldalon a franciák ellen. 1891-ben altábornagyi rangban vonult vissza, ettől kezdve minden idejét és tehetségét a repülésnek szentelte.

Amióta a Montgolfier fivérek először emelkedtek a levegőbe léggömbjükkel, számosan követték példájukat - azonban a ballonok ki voltak szolgáltatva a szél kényének-kegyének, s nem sikerült megoldani irányításukat. Zeppelin volt az első, aki a magyar Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztésével merev testű, kormányozható léghajót tudott építeni. (Zeppelin a magyar feltaláló gépének 1897-es, katasztrófával végződött bemutatója után vette meg a terveket az özvegytől.)

A Zeppelin által tervezett LZ-1 hossza 128, átmérője 11,7 méter volt és 16 elválasztott gáztartályt tartalmazott. A légcsavarokon keletkező húzóerőt két 16 lóerős Daimler-motor szolgáltatta, a haladás irányát oldal- és magassági kormányokkal szabályozták. A léghajó első próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett és 17 percig tartózkodott a levegőben, de a kormánymű tökéletlenségei miatt a kikötőoszlophoz közelítésnél csaknem eltört. A hibák kiküszöbölése után a jármű 31 kilométeres óránkénti sebességet ért el, de a fejlesztés felemésztette Zeppelin vagyonát: a csődtől csak II. Vilmos császár támogatása és egy javára rendezett sorsjáték mentette meg.

Az LZ-III 1906-ban már egy napig maradt a levegőben, Zeppelin összesen 40 típust tervezett. A szemet gyönyörködtető és csendes léghajókat az első világháborúban is bevetették, de gyorsan alul maradt a levegőnél nehezebb, de gyorsabb repülőgépekkel szemben: lassúsága miatt ki volt szolgáltatva, s mivel rendkívül robbanékony volt, könnyű célpontot jelentett. London bombázásakor a németek zeppelineket is bevetettek, de a repülő szivarok közül mintegy negyven pusztult el. Feltalálójuk 1917. március 8-án halt meg a poroszországi Charlottenburgban.

Járművének nagy sikerei és kudarcai azonban csak ezután következtek. 1928-ban építették a Graf Zeppelin nevű utasszállító léghajót, amely 120-140 kilométeres utazósebességgel haladt. 1929-ben 21 nap alatt körüljárta a Földet, 144 alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon és 1937-ig 590 utat megtéve 16 ezer utast szállított, összesen 1,7 millió kilométert repült. A felhajtóerőt adó hidrogént eddigre már a kevésbé robbanékony héliumra cserélték fel, ezt a gázt azonban az amerikaiak nem voltak hajlandók a már fegyverkező hitleri Németországnak szállítani.

Az LZ 129-es jelű Hindenburg 245 méter hosszú, 41,2 méter átmérőjű, négy Daimler-motorral ellátott, 72 férőhelyes léghajó volt, amely 1936-tól rendszeresen közlekedett az Egyesült Államokba. 1937. május 7-én hatvanadik útján New Jersey-ben, Lakehurstnál kigyulladt, a robbanás 36 emberéletet követelt. Ettől kezdve a léghajók iránti érdeklődés lehanyatlott, majd megszűnt.

Magyarországon 1931. március 29-én szállt le a csepeli repülőtéren az első zeppelin, elsőként Karinthy Frigyes lépett ki belőle. A zeppelin magyarországi körrepülésre indult, ám a rossz időjárás miatt csak Debrecenbe jutott el, s még aznap visszatért Németországba.

Az utóbbi években a zeppelinek reneszánszukat élik, mivel olcsóbban üzemeltethetők, nem szennyezik a környezetet, zajszintjük alacsony. Kevés energiát fogyasztanak, nincs szükségük nagy repülőterekre és nagy karbantartó személyzetre, lassúságuk miatt pedig turisztikai célokra, városnézésre is alkalmasabbak. A 110 méter hosszú léghajók 100 utas vagy 10 tonna hasznos teher szállítására képesek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején