Magyarországon a szabadságért, Amerikában az egységért harcolt Számwald Gyula
2024. november 6. 20:20 Múlt-kor
Az 1848-as magyar szabadságharcban és az amerikai polgárháborúban is harcolt Számwald Gyula. Petőfi abban a nyomdában adatta ki művét, melyben Számwald tulajdonostárs volt, talán a költő hatására csatlakozott a szabadságharc katonáihoz. Bem tábornok és Klapka György oldalán is harcolt. Később Amerikában komoly katonai karriert futott be, állítólag Abraham Lincoln kedvenc tábornoka volt, de az biztos, hogy sok időt töltöttek egymás társaságában.
Száwald Gyula polgárháborús egyenruhában
Korábban
Számwald Gyula kétszer is háta mögött hagyta szülőföldjét, először forradalmi múltja, majd 1856-ban hamis váltók forgalmazása miatt. Kilátástalan helyzetben hagyta magára feleségét – talán bízott a visszatérésben, de nem tudhatta, milyen elképesztő karrier áll előtte Amerikában.
Könyvkiadóból szabadságharcos
Száwald Gyula születési dátumára vonatkozóan eltérnek a források, a Magyar Nemzeti Levéltár szerint 1824-ben született, más források szerint 1827. november 5-én jött világra Szegeden, Számwald András királyiszámvevőtiszt és Nagy Borbála gyermekeként.
Édesanyját korán elveszítette, majd az 1830-as évek második felében Pestre költözött, tanulmányait itt folytatta, majd beállt katonának, 1846-ban pedig Emich Gusztáv könyvnyomdájában kezdett el dolgozni. Eleinte csak besegített, később üzlettársa is lett a férfinak. Valószínűleg főnökének köszönhette barátságát Petőfi Sándorral, ugyanis nyomdájuk adta ki 1844-ben A helység kalapácsa című művet.
1848. március 15-én ő is részt vett a forradalomi megmozdulásokban, elköteleződésből és Petőfi barátjaként. A Közcsendi Bizottmány és az Egyenlőségi Társulat tagja lett, amikor eljött az ideje a fegyveres felkelésnek, nem habozott, először Guyon Richárd hadosztályának hadnagya lett, később szolgált Bem tábornok, egyesek szerint Klapka György alatt is.
Polgárháborús katonák
A szabadságharc bukását követően, ahogyan sokan mások, ő is az emigrációt választotta. Németországban, Lipcsében telepedett le rövid időre, ahol újságírással foglalkozott. Emich Gusztáv nem feledve üzlettársát, kijárta, hogy visszatérhessen Magyarországra, amellyel Számwald élt is, ekkor vette feleségül Zeilinger Emmát. Azonban ismét el kellett hagynia szülőföldjét, ugyanis újonnan alapított könyvnyomdája csődbe ment.
Ezúttal Londonban próbált szerencsét, ahol nevet változtatott, Julius H. Stahel lett. Újdonsült nevében állítólag a H. (Hungary) Magyaroroszág rövidítésének felelt meg, egy évvel később az Amerikai Egyesült Államokba hajózott.
Szabadságharc után polgárháború
1861 áprilisában kitört az amerikai polgárháború, és amikor elért Stahelhez a hír, miszerint önkéntesen is lehet csatlakozni, ő lelkesen jelentkezett, feltehetően párhuzamot látott a magyar szabadságharc és az északiak igyekezete között. Megszervezte a 8. New York-i ezredét, amelynek alezredesként vezetője lett, még ugyaneben az évben dandártábornok, majd 1863-ban hadtestparancsnok lett.
Számwald Gyula polgárháborús egyenruhában, karddal az oldalán
A polgárháború befejezésekor már altábornagyként szolgált, azt beszélték, hogy Számwald maga Abraham Lincoln egyik legkedveltebb tábornoka volt, ugyanis sok időt töltött az elnökkel. Sőt, jelentős szerepet játszott a főváros védelmében. 1864. június 5-én a piedmonti csatában súlyosan megsérült – majdnem elvesztette az egyik karját, de serege nélküle is győzelmet aratott.
Stahel a csatározásokat követően hadbírósági elnök volt, ugyanis sérülése miatt nem volt képes a katonai pálya folytatására. Az 1860-as évek második felében Johnson elnök kinevezésére főkonzulként szolgált Japánban, azt követően pedig 1877-ben Sanghajban. Felesége konstatálta, hogy Számwald nem fog visszatérni Magyarországra, így távollétében elvált tőle. Stahel az Egyesült Államokba való visszatérése után biztosítási főtisztviselőként dolgozott.
Szolgálatáért a legmagasabb amerikai katonai kitüntetésbe részesült, 1983-ban megkapta a Medal of Honor-t. A millenniumi ünnepségekre ugyan hazatért, ám csalódnia kellett, a magyar elitet nem foglalkoztatta a szabadságharcos hős.
1912. december 4-én hunyt el, Temetésén Wilson elnök is részt vett, koporsóját amerikai és magyar zászlók díszítették, az arlingtoni Nemzeti Temetőben, katonai sírkertben helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Színes programokkal várja az érdeklődőket az Őszi Kulturális Fesztivál Szegeden
- Magyarországon a szabadságért, Amerikában az egységért harcolt Számwald Gyula tegnap
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula tegnap
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot tegnap
- A magyarországi hódítás volt I. Szulejmán szultán utolsó nagy vállalkozása tegnap
- Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt 2024.11.05.
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen 2024.11.05.
- Bővelkedett szokatlan választásokban az amerikai történelem 2024.11.05.