Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van

John Wilkes Booth

John Wilkes Booth 1838. május 10-én született Maryland állam Bel-Air nevű településén. Nevét az angol radikálisról, John Wilkesről kapta.

Fiatal és sármos színészként fanatikus támogatója volt a déli oldalnak és a rabszolgaság intézményének a polgárháborúban. Booth gyakran lépett fel a washingtoni Ford's Színházban, igen ismert volt ott.

1865. április 14-én tudomására jutott, hogy Lincoln elnök egy előadást tekint meg aznap este. Booth azonnal eldöntötte, hogy megöli az elnököt, egyúttal kiadta a feladatot egy társának, George Atzerodtnak, hogy ölje meg Andrew Johnson alelnököt, és egy másiknak, Lewis Powellnek, hogy ölje meg William Seward külügyminisztert.

Booth egy pisztollyal felfegyverkezve lovagolt a színházhoz, ahol az őrizetlenül hagyott elnöki páholyba lépett, és hátulról adott le egyetlen lövést Lincoln fejébe. A páholyból leugrott a színpadra, és a tumultus közepette sérült bal lábbal menekült ki az utcára.

Itt egy harmadik társa, Joseph Burroughs féken tartott számára egy lovat. Booth egy negyedik társával, John Herolddal együtt délre lovagolt Maryland állam területén keresztül, majd erdőkben bujkálva átkelt a Potomac folyón Virginiába. Mint később tudomására jutott, George Atzerodt meg sem próbálta megölni Johnson alelnököt, de Lewis Powell megtámadta és megsebesítette Seward külügyminisztert.

A merénylet pillanata

Április 24-ére Booth és Herold megérkeztek a virginiai Port Royalba, Washingtontól 90 mérföldre (145 kilométerre) délre. A hadügyminisztérium felajánlott 100 000 dollár jutalmat (mai pénzben több mint 1,5 millió dollárt) a Booth és társai letartóztatásához nyomra vezető információért, és szövetségi csapatok kutatták át a vidéket utánuk. A szökevények egy Richard H. Garrett nevű farmer tanyáján leltek menedékre, aki semmit sem tudott a történtekről, és megengedte, hogy egyik pajtájában aludjanak.

Egy csoport katona érkezett a farmhoz a hajnali órákban április 26-án. Herold megadta magát nekik, Booth azonban nem volt hajlandó kijönni, és felgyújtotta a pajtát maga körül. Az egyik katona látta őt fegyvert emelni – vagy legalábbis utólag ezt állította –, és rálőtt. A halálosan sebesült Booth-ot a főépülethez vonszolták, ahol meghalt, miután a hagyomány szerint azt mondta: „Mondjátok meg Anyának, hogy az országomért haltam meg.”

A holttestet Washingtonba szállították és eltemették. Heroldot, Atzerodtot és Powellt felakasztották Mary Surratt szállótulajdonossal együtt – ő volt az első nő, akit az amerikai szövetségi kormány végzett ki (Surratt ügye máig nem teljesen tisztázott, kivégzésének jogossága vita tárgya). Az ügy további vádlottait életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Booth holttestét később átadták családjának, 1869-ben egy baltimore-i temetőben egy jelöletlen sírba temették. Évekig élt az a legenda, miszerint az egész történet hazugság volt, Booth megszökött és életben volt valahol. Ma már semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Booth holttestét temették el Baltimore-ban. A színész mindössze 26 éves volt halálakor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz