Magyar nyelven is megjelent Kertész Mihály, a Casablanca rendezőjének életrajza

Kertész Mihály – Egy filmes élet (MTI/Máthé Zoltán)

„Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük újraszervezni az intézetet, azt a célt tűztük ki, hogy a magyar filmművészetet és -művészeket ismertté és elismertté tegyük itthon és külföldön. Ezt szolgálja a könyvkiadás is, a Kertész-könyv a Magyarok a világ filmgyártásában című sorozat első kötete” – mondta Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója a Filmarchívum épületében tartott szerdai bemutatón.

Az Oscar-díjas Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály (1886–1962) életrajzát Alan K. Rode amerikai filmtörténész, filmes kurátor, a film noir kutatója írta; az első, amerikai kiadás 2017-ben jelent meg.

A szerző feldolgozta a rendező kevéssé ismert korai éveit, a mintegy ötven filmet jegyző magyarországi karrierjét, és feltárta, miként alakította Kertész az európai némafilm első időszakát, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált.

„Számításaim szerint Curtiz legalább 180 filmet rendezett, alakja mára a hollywoodi folklór tárgyává vált. Megteremtette saját imázsát, és miközben érzékeny művész volt, a körömszakadtáig harcolt elképzelései megvalósításáért” – fogalmazott videóüzenetében Rode.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója kiemelte a Filmarchívum tavaly elhunyt kutatója, Balogh Gyöngyi szerepét a könyv megszületésében: ő volt Kertész magyarországi vonatkozású fejezetének szakmai lektora.

Barkóczi Janka, a Filmarchívum filmtörténésze elmondta, hogy a filmes pályafutását 1912-ben kezdő Kertész nevéhez fűződik mások mellett A tolonc (1914), amely Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje, ugyanabban az évben ő készítette a Bánk bán első (néma)filmes adaptációját is. Utóbbi elveszett, Kertész legtöbb magyarországi rendezésével együtt.

Torma Galina filmtörténész arról számolt be, hogy nemrég előkerült néhány filmtörténeti jelentőségű, eredeti kameranegatív az NFI – Filmarchívum igazgatóság raktárából, és ezekből egy eddig elveszettnek hitt filmriportot sikerült rekonstruálni 1918 szeptemberéből. A margitszigeti tüzérnapról készült híradás különlegessége, hogy néhány snitt erejéig maga Kertész Mihály is feltűnik benne, épp rendezés közben látható.

Kertészt négyszer jelölték Oscar-díjra, 1944-ben a Casablancáért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó elismerést. További ismert filmjei közé tartozik a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945), a Fehér karácsony (1954) vagy az Elvis Presley főszereplésével készült King Creole (1958). Rendkívül termékeny alkotó volt, egyedül 1933-ban hét filmet is rendezett.

A Warner stúdiónál töltött huszonhét éve alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
• Betegségek és éhhalál tizedelték a budapesti gettóba kényszerített zsidókat
• 102 éves lett a legek királynője, Keleti Ágnes
• Európa-szerte kereste szerencséjét Fülig Jimmy és Piszkos Fred atyja, Rejtő Jenő
• A magyar ipar óriására, Weiss Manfrédra emlékeztek halála századik évfordulóján
• Új, a megértést segítő jegyzetekkel ellátott kiadásban jelent meg a Sorstalanság
• Az árvaságtól a mártírhalálig: Radnóti Miklós élete
• A magyar szabadságharc kevésbé ismert ágyúöntője, Ganz Ábrahám
• Náci kémből a Világ Igaza: Oskar Schindler pálfordulása