Magyar Napóleon, Hátra tábornok, vegyész, "áruló" – ki volt valójában Görgei Artúr?

Kell-e ma még foglalkoznunk Görgeivel?

Létezik-e ma Görgei-probléma? – tette fel a kérdést a konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Mint ahogy magát kifejezte, egy idő után „kihalnak” a bizonyos állítások képviselői vagy – ahogyan Varga Benedek fogalmazott – egy-egy állítás már nem tartható tovább, így olykor érdemes zárójelbe tenni. Hermann szerint a klasszikus probléma, hogy áruló volt-e, a szakma szintjén már nem létezik. Ugyanakkor a vele kapcsolatos kérdések mindennap előjöhetnek vita formájában (például, hogy érdemes volt-e Budát 1849 tavaszán megostromolni). Hozzátette, az pedig a jövő szempontjából abszolút irreleváns, hogy ki mit ígért Aradon. „Lehetett mindkettő szent vagy áruló, az ezt követő eseményeken már nem lehetett változtatni” – mondta Hermann.

Csikány szerint sincs már ilyen probléma, pusztán szakmai szempontból érdemes megítélni a katonai pályafutását. Kedves Gyula szerint komoly ember már a századfordulón sem beszélt árulásról. Mint elmondta, a nemzeti emlékezet mindig politikai irányultságú, így nem tudhatjuk, mi jöhet néhány év múlva. Szerinte sohasem fog nyugvópontra jutni a kérdés, hiszen mindig kell egy felelős. Kossuth elérhetetlen, a többiek pedig kevésbé ismertek, így marad Görgei, aki tábornokként „emberek életével gazdálkodott”. Azonban aláhúzta, hogy az elmúlt évszázadokban egyszerűen nem lehet olyat felmutatni a történelemben, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen ütőképes sereget összehozzanak gyakorlatilag a semmiből.

Kedves szerint, ha Görgei elesett volna egy csatában, miközben még további magyarok ezreit a halálba viszi, a nemzeti mitológia szempontjából hős lenne, ám nem így történt. Felelősségtudat, etika – ezt kellene kiemelni szerinte Görgeivel és a világosi fegyverletétellel kapcsolatban. Ugyanakkor tény és való, mindig piszkálni fogják, hogy ezt jobban is lehetett volna csinálni, tette hozzá. Varga szerint hibás az a feltételezés, hogyha igaz dologért küzdünk, akkor mindenképpen győznünk kell, és ha ez nem sikerül, valakinek viselnie kell ennek a felelősségnek a súlyát. Emelt fővel kellene viselnünk a vereséget is, tette hozzá.

Csorba szerint a vereséget mindig meg kell magyarázni valahogy, és egy egész nemzet sohasem lehet bűnös. Megemlítette az utolsó öt nap „kutyakomédiája” folytán a pszichológiai fonalat is: mint mondta, a visszaemlékezések során gyakran megcsalhat az emlékezet, olyat is igaznak vélünk, ami meg sem történt, így a visszaemlékezések hazugságáról talán nem is érdemes beszélni. Kedves szerint hibás kiindulási alap a Görgei-Kossuth ellentét. Görgeinek nem volt lehetősége, hogy politikai ellenlábasa legyen Kossuthnak, őt maga a forradalom teremtette.

1. „Kossuth sem volt hibátlan”
2. „Hátra tábornok” jó kémikus, de „rossz vezér”
3. A híres fejsérülés
4. Professzor Görgei?
5. A skót vadkacsák és a magyar fegyverek
6. A 19. század legnagyobb magyar hadvezére
7. Az utolsó öt nap
8. Kell-e ma még foglalkoznunk Görgeivel?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye