Magyar kutató vezetésével azonosították a gyenyiszovai ember koponyájának egy darabját

A gyenyiszovai emberről igen kevés információ áll a tudomány rendelkezésére. A modern és a neandervölgyi emberrel rokon emberfajta mindössze négy egyedéből ismertek maradványok, ezek mind a Szibéria déli részén található Altaj hegységben lévő egyetlen barlangból kerültek elő – e barlang adta az emberfajta nevét is.

A gyenyiszovai embert először 2010-ben írták le tudományosan egy 2008-ban előkerült kisujjperc alapján, azóta további három egyedet azonosítottak fogak alapján. A körülbelül három évvel ezelőtt előkerült koponyadarabról most állapították meg, hogy a gyenyiszovai ember egy ötödik egyedétől származik. „Jó dolog, hogy végre vannak ilyen töredékeink is” – mondta Viola. „Nem teljes koponya, de annak egy darabja. Többet tudunk meg belőle – a fogakkal és az ujjal összehasonlítva jó, hogy van.”

Viola elismeri azonban, hogy korántsem olyan jó, mint egy teljes csontváz „Mindig mohók vagyunk” – mondja nevetve. „Többet akarunk.”

Az új felfedezés két, egymáshoz kapcsolódó darabból áll a koponya falcsontjának bal hátsó részéből – ez a csont alkotja a koponya oldalainak és tetejének nagy részét. A két darab együtt körülbelül nyolc centiméter hosszú és öt centiméter széles. A DNS-elemzés bebizonyította, hogy a gyenyiszovai embertől származik, ahhoz azonban túlságosan régi, hogy radiokarbon eljárással tudják datálni.

A konferencia anyagának előzetes kivonata szerint Viola és kollégái már összehasonlították a koponyatöredékeket a modern ember és a neandervölgyi ember maradványaival is, az eredmények hivatalos publikálásáig azonban erről nem árulhatnak el többet.

„Ez igazán izgalmas” – mondja Christ Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa, aki nem tagja a maradványokat vizsgáló munkacsoportnak, azonban szintén a gyenyiszovai emberrel kapcsolatban fog előadást tartani a clevelandi konferencián. „Persze, csupán egy kis töredék. De legalább olyan fontos, hogy növeli a reményt, hogy további, még komplettebb anyag is előkerül.”

Sajnálatos módon az újonnan azonosított töredék nem elég nagy ahhoz, hogy ez alapján azonosítani tudjanak más, eddig meghatározhatatlan eredetű koponyadarabokat, amelyekből nem nyerhető ki DNS-információ. A kutatók továbbra is arra várnak, hogy ilyen, az egyéb azonosítási módokhoz segítségül hívható gyenyiszovai maradványok kerüljenek elő.

A kutatók szerint a gyenyiszovai ember egykoron elterjedt volt Ázsiában, azonban mivel a más ázsiai helyszíneken legtöbb előkerült maradvány nem őrződött meg elég jó állapotban ahhoz, hogy genetikai elemzésnek vessék alá, a Gyenyiszova-barlangon kívül eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan a nyomára akadni. 2017-ben Kínában bukkantak régészek két részleges koponyamaradványra, amelyekről azt gyanítják, e titokzatos emberfajtától származhatnak, ez azonban jelenleg nem erősíthető meg.

„Talán lesz lehetőség megvizsgálni, ez az új felfedezés mennyire egyezik a kínai kövületekkel, mint például a Hszucsangban találtakkal, amelyekről az emberek feltételezik, hogy gyenyiszovaiak” – mondta Stringer.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel