Ma sem tisztázott, mi okozta pontosan a minószi civilizáció bukását Krétán

Megoldatlan rejtélyek

A geológusok szerint a tengerrengés Kr. e. 1630-ra tehető, a régészek véleménye viszont az, hogy egy évszázaddal később történhetett. A máig vitatott kérdésre ma sincs megnyugtató válasz, ráadásul – az általános vélekedéssel szemben – a szökőár nem is magyarázza a minószi civilizáció bukását.

„A régészeti ásatások a cunami utáni, a Kr. e. 15. és 14. század között történt pusztításokat tártak fel, melyek elől egyedül a királyság fővárosában található knósszoszi palota menekült meg. Talán további földrengések vagy háborúk okozták a rombolást” – magyarázta Filippo Maria Carinci, a velencei Ca’ Foscari Egyetem Égei-tengeri antikvitással és régészettel foglalkozó tanára. Ez azonban nem az egyetlen krétai rejtély.

Egyenlő vagyoneloszlás, békés együttélés, előítéletek nélkül elfogadott nők: mindezek azt jelzik, hogy a minószi több egy letűnt civilizációnál, inkább egy páratlan, tökéletes kultúrának tűnik. A minósziak viszont mégis léteztek, és számos nyitott kérdést hagytak maguk után. Honnan érkeztek? Mit véstek tábláikra? És végül mi pusztította el palotáikat?

Krétát, az Égei-tenger legnagyobb szigetét már 10 ezer évvel ezelőtt is földműves és állattenyésztő népcsoportok lakták, akik az északi partvidéken, Knósszosz közelében egy dombos, termékeny és vizekben gazdag területen telepedtek le. „Ezek a népcsoportok feltehetőleg Anatólia (a mai Törökország) déli partvidékéről származtak” – magyarázta Carinci. „Számukra a sziget egy híd volt a görög földrészek felé. Idővel ezek a népek egy rendkívüli módon fejlett civilizációt hoztak létre, melyet részben a Közel-Kelet kultúrája inspirált (mint az egyiptomiakat és babiloniakat is), és amely fénykorát Kr. e. 1600 és 1400 között élte” − tette hozzá.

Más kutatók szerint azonban a civilizáció alapítói csak később érkezhettek a szigetre, ahol keveredtek az őslakosokkal. „Amit biztosan tudunk, hogy Kr. e. 2000 környékén jelentős fejlődés zajlott le: a minósziak nagy palotákat építettek és urbanizálták a szigetet” – magyarázta Anna Margherita Jasink, a Firenzei Egyetem égei-tengeri civilizációval foglalkozó kutatója. Nem számoltak azonban az anyatermészettel.

„Az első hatalmasabb építkezéseket követően, Kr. e. 1750 és 1650 között, egy földrengés rázta meg a krétai város központjait” – folytatta Carinci. A szigetlakók viszont nem adták meg magukat és a romokból még az előzőeknél is szebb épületeket emeltek. „Nem tudjuk, hogy a különféle paloták urai között teljesen békés volt-e a viszony, Knósszosz azonban, amely magának tudhatta a kulturális hegemóniát, végül megszerezte az egész sziget feletti politikai irányítást is” – összegezte a szakértő.

1. Megoldatlan rejtélyek
2. Királyi luxus
3. Élet a palotában
4. Esélyegyenlőség
5. Védekezés nélkül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából