Ma is divatos lenne a világ legrégebbi ismert női ruhadarabja

Az 1913-ban, Egyiptomban megtalált ruhadarab, az ún. Tarkhan-ruha i. e. 3482-re datálható, és úgy néz ki, mint egy rongyos és foltos ing. Eredeti állapotában azonban akár még ma is divatosnak számítana a ruhadarab, kiderült ugyanis, hogy évezredekkel ezelőtt halványszürke sujtása, rakott díszítésű ingválla és ujja volt. A szegély hiányzik, így nem lehet tudni, milyen hosszú lehetett a ruha eredetileg.

„A könnyen bomló textilek fennmaradása a régészeti leletek között kivételes, a Tarkhan-ruhához hasonló teljesen, vagy majdnem teljesen ép ruhadarabok fennmaradása pedig még figyelemre méltóbb” – fejtette ki Alice Stevenson, a londoni Petrie Múzeum kurátora. „Mindig is gondoltuk, hogy a ruha az I. dinasztia idejére datálható,  ezt azonban nem tudtuk eddig bizonyítani, mivel az ehhez szükséges mintadarabvétel túl nagy kárt okozott volna benne” – tette hozzá a kutató. A leletet a kutatók most a legrégebbi ismert egyiptomi ruhadarabként, valamint a legrégebbi fennmaradt – szőtt – női ruhájaként azonosították.

Michael Dee, az Oxfordi Egyetem kutatója kollégáival együtt egy kis ruhamintán végzett szénizotópos kormeghatározás segítségével állapította meg a lelet korát. A ruha anyaga a kutatók szerint különösen alkalmas volt a radiokarbonos kormeghatározásra. A jelenleg a Petrie Múzeumban látható ruhadarabot feltehetően egy tinédzser vagy egy nagyon vékony nő viselhette.

Szintén az Antiquity folyóiratban jelent meg nemrég a legkorábbi franciaországi fogadó felfedezéséről beszámoló tanulmány. A 2141 éves épületre a dél-franciaországi Lattara nevű lelőhelyen bukkantak rá. Mint Benjamin Luley, a Gettysburgi Főiskola, valamint Gaël Piquès, a Montpellier-i Egyetem kutatója kifejtette: amellett, hogy a régió legkorábbi fogadóját találták meg, a lelet felbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálhat a település és lakói társadalmi és gazdasági helyzetéről az i. e. 2. század végén történő római hódítást követő időszakából.

A kutatók először azt gondolták, egy pékségre bukkantak, mivel kiderült, hogy az épületben egykor három óriási sütő és egy beltéri malom is állt. Később azonban egy másik szobában a falak mentén elhelyezett padok nyomait is megtalálták. Emellett halak, juhok és szarvasmarhák maradványait is felfedezték, és hatalmas fatányérokat és tálakat is találtak. A helyszínen egy faszéntüzelésű sütőalkalmatosság nyomait is felfedezték, amelyen feltehetően a mai grillpartikhoz hasonlóan készítették a húsokat. A lelőhelyen számos kerámiaivóedény-töredék is előkerült (ezekből volt a legtöbb). A kutatók úgy vélik, egy tipikus, remekül felszerelt római kori fogadóra bukkantak, amelyben széles választékot kínáltak a vendégeknek. A forgalmas utak mentén számos hasonló fogadó állt. A régióban a bor a legnépszerűbb ital, és feltehetően a sok vendéget vonzó fogadóban is előszeretettel fogyasztották az i. e. 2. század utolsó harmadában. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”