Görög régiségek amerikai elnököknek: a diplomáciai ajándékok titkos története
2016. február 17. 17:21 Pallag Zoltán
Az ókori régiségek igen komoly szerepet játszottak a görög-amerikai kapcsolatokban a II. világháború után, mint diplomáciai ajándékok. Ezt a nem mindennapi témát kutatja az Egyesült Államokban Nassos Papalexandrou művészettörténész, aki a Getty Intézet blogján számol be kutatási eredményeiről.
Korábban
Az 1940-es évek végén felértékelődött a szerepe az antik műtárgyaknak Amerikában, az amerikai elnökök és más magas rangú hivatalnokok rendszeresen kaptak régészeti leleteket diplomáciai ajándékként, amivel az adott látogatás fő célját kívánta aláhúzni a görög fél. Ezeket a tárgyakat igen gondosan válogatták ki: nem csak ókori régiségek voltak, hanem a görög állam, mint a nyugati demokráciák őse jelent meg bennük. Átadásukra alaposan koreografált szertartások keretében került sor politikusok, a sajtó és a görög-amerikai kolónia képviselői jelenlétében. A többnyire elnöki gyűjteményekbe, könyvtárakba került régiségek eddig valahogy elkerülték a tudományos világ figyelmét, végül mégis akadt, aki felfedezte magának ezt a nem mindennapi területet. Athanasio „Nassos” Papalexandrou, a University of Texas Austin oktatója az Iris blogon most megjelent interjúban Kenneth Lapatinnek, a Getty Museum kurátorának beszél e tárgyak régészeti értékéről, a bennük rejlő 20. századi szimbolikáról és arról, hogyan fogadták az elnökök.
A görög régész akkor kezdett kutatni, amikor tudomást szerzett egy geometrikus attikai amphoráról (Kr. e. 900-700) a Sam Rayburn Könyvtár és Múzeumban a texasi Bonhamben. Hogyan kerül egy görög amfora egy texasi kisvárosba? – tette fel a kérdést. Aki keres, az talál: az attikai kerámiát 1949-ben ajándékozta egy görög delegáció Sam Rayburnnek, a képviselőház demokrata elnökének azért, hogy támogatta a Marshall-tervet, ami nagyban segítette Görögország talpra állását a II. világháború után.
Ekkortól vált rendszeressé a görög régiségek, vagy régiségek inspirálta modern alkotások ajándékozása a görög-amerikai diplomáciai kapcsolatokban. Lyndon B. Johnson elnök nagyszámú antik műtárgyat kapott görög államfőktől éppúgy mint olasz, izraeli és török méltóságoktól is.
A nagyszámú műtárgy között a kerámiaedények vannak túlsúlyban, azok közül is a minőségibb áru a jellemzőbb. 1992 óta minden diplomáciai ajándékot, amelyet amerikai hivatalnokok kaptak, számon tartják az ún. Federal Registerben, ahol külön feljegyzik az ajándékozás körülményeit, az ajándék értékét, és hogy miért fogadták el a tárgyat. Az indok többnyire az, hogy „a nem-elfogadás zavart okozott volna az adományozó és az amerikai kormány között”.
A kutató megfigyelte, hogy milyen érzékenyen lettek kiválasztva a tárgyak az ideológiai üzenetek továbbítására. Volt rá példa, hogy a tárgyat is módosították, hogy jobban illeszkedjen az alkalomhoz. Az athéni akropoliszon állt Athéna Niké templom egy építészeti elemére ráírták a görög „proxenos” szót, aki egyfajta „tiszteletbeli konzul” volt a klasszikus kori Athénban. A követ Harry S. Truman elnök kapta. Fontos tudni az ajándék jelentőségének megértéséhez, hogy a modernkori görög államban szent területként tekintenek az athéni akropoliszra.
A görögök gyönyörű ókori tárgyakkal árasztották el Truman és Eisenhower elnököket is, míg John F. Kennedy egy, az ókorban kereskedelmi csomagolóanyagként használatos, nehéz, önmagában esztétikai értéket nem képviselő római kori és középkori amforákat kapott ajándékba. Papalexandrou szerint Kostas Karamanlis görög miniszterelnök, aki üzleti és kereskedelmi tárgyalások céljából érkezett az Egyesült Államokba ezzel a gesztussal küldetése fő célját kívánta hangsúlyozni. A görög kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos értelemben a trójai faló is diplomáciai ajándék volt, de szerencsére a 20. századi görög régiségek merőben más célból kerültek Amerikába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap