Leigázottság és a „málenkij robot” – elkészült a Kecskemétről elhurcoltak adatbázisa

Magyarország 1944 őszén történt szovjet megszállásnak körülményeire utaló írott forráscsoportok – a határon túli tapasztalatok egyeztetése alapján – Kecskemét városára vonatkozóan azt igazolják, hogy a város 1944.10. 24-én megtörtént kiürítését követően csekély létszámú személy maradt Kecskeméten. A lakosok nagy része – a kiürítési parancs értelmében – a Dunántúlra, egészen Zala- és Somogy megyéig menekült, ám sokan a környező tanyavilágban élő rokonaiknál is "meghúzták" magukat. Ennek értelmében a város teljes szovjet megszállása –1944.12. 31. – után következő, jóvátételi kényszermunkára (málenkij robot-ra) történő elhurcolások csekély mértékben érintették a közvetlen belváros lakosságát, hiszen alig maradt olyan személy, akit fogságba ejthettek volna a Vörös Hadsereg katonái.

A Nagy-Kecskemét közigazgatási területéhez tartozó tanyavilágban foglyul ejtett személyeket igazolási eljárás alá vonták, amelyet – a hivatkozások szerint – az Állami Főreáliskolában hajtottak végre. Jobbára csak hadifoglyok fogva tartására vették igénybe a Ferenc József laktanyát, ahonnan többen átkerültek a Kecskeméti Törvényszék épületében létesített nyilvántartó- és gyűjtőtáborba, ahol már bírósági ítéletek is születtek az adott személyek felett. A bírósági ítélettel elhurcolt hadifoglyok és civilek – 15-20 év kényszermunka büntetéssel – a GULAG büntetőlágereibe kerültek, nagyobb részt Szibériába. A civilek közül sokakat internálás útján – egészen 1946 márciusáig – a Matkói úti volt Városi Téglagyár Trafó utcai munkáslakásaiból (mint internálótábor) vitték magyarországi elosztólágereken keresztül a Szovjetunió egyes kényszermunkatáboraiba. A GULAG Emlékbizottság által támogatott kutatás eredményeként készült nyilvántartás szerint 1945 decemberében 433 fő civil személy hiányzott a kecskeméti családok köreiből. A leventék, a fegyver nélkül munkaszolgálatra 1944 októberében kirendeltek, az iskoláskorúak, egyetemisták tömegesen estek hadifogságba. 

Most, 2017-ben lehetőség nyílik rá, hogy minden kedves érdeklődő rákeressen az elhurcolt, de később hazatért hozzátartozóira vagy információt kapjon a soha vissza nem tért rokonokról, ismerősökről. A kecskeméti Városházán, 2017.02.11-én 9 órakor megrendezésre került nemzetközi konferencián mutatták be azt az írott források alapján feltárt kecskeméti elhurcoltak sorsára utaló honlapot, amely a Kecskeméti Hírszolgáltató Divízió és a Kecskeméti Katona József Múzeum együttműködésében, a GULÁG Emlékbizottság támogatásával valósult meg. 

A felület célja, hogy

- az érintett családok hozzátartozói informálódni tudjanak az elhurcolt hozzátartozó személy korábban igazolt, utolsó hivatalos információ szerinti hollétéről, hiszen nagyon sokan még Magyarország területén azonosítatlan helyre távoztak

- az érintett családok igazolják az adott személyről – a források alapján – közölt végső információt

- kiegészíthessék az adatbázis jelenlegi, személyekre bontott tartalmát, amennyiben bővebb információval rendelkeznek az adott személy fogságának körülményeiről

- az érdeklődők az azonosítás alapján a hozzátartozó családoknál lévő dokumentumokból, fotókból egy digitális másolatot készítsenek és elküldjék a Kecskeméti Katona József Múzeum számára, így a lehetőségekhez képest teljes képet kialakítva az adott személyek sorsáról.

Az elhurcoltak adatbázisa innen érhető el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült