Legendás középkori hajót találtak a finn partoknál

A korabeli források szerint a Hanneke Wrome - egy másik hajó társaságában - a Hanza-szövetség központjából, a németországi Lübeck városából Tallinba tartott 1468. november 11-én, fedélzetén 10 ezer aranyérmével és rengeteg aranyékszerrel (mai értékükön számolva 150 millió dollárral), amikor váratlanul viharba keveredett. A két hajó közül a Hanneke Wrome nem tudott megmenekülni és elsüllyedt, a hullámsírba rántva a hajó kétszáz fős legénységét.

A Hanneke Wrome feltételezett roncsát a tapasztalt kutató, Rauno Koivusaari - ő azonosította 1999-ben a két árbocos holland kereskedelmi hajót, a Vrouw Mariát is - találta meg a finnországi Jussarö szigetétől délre. A kutató szerint a roncsok kelet-nyugati irányban fekszenek szétszórva a tenger mélyén, ami megfelel annak az elképzelt modellnek, hogy egy, a - Finnországban szokatlan természeti jelenségnek számító - keleti szél nyomán támadt viharban elsüllyedt hajó miként kerül a tenger mélyére.

A tallini állami levéltárban fellelhető forrásokban két különböző leírás szerepel, az egyik szerint a Hanneke Wrome Tallintól 16, a másik szerint 24 kilométerre süllyedt el. "Mindkettő adat helyes, az egyik a Hanza-szövetség által használt tengeri mérföld szerint, a másik pedig a korban továbbra is alkalmazott római mértékegység szerint, amely a hajó hosszát vette alapul" - magyarázta Koivusaari.

A közel 40 méter hosszú hajóról víz alatti felvételek is készültek, ezeken jól látható, hogy a Hanneke Wrome fatörzsének egyes részei és a horgony is kiváló állapotú. Koivusaari szerint a Hanneke Wrome kogge-építésű hajó (a kogge egy hadicélokra is alkalmazott Hanza kereskedelmi hajótípus volt), de annál nagyobb, ezért inkább hulknak (vitorláshajó) nevezhető, amely a kogge késő középkori, kora újkori továbbfejlesztése, s amelyet elsősorban a folyókon, csatornákon használtak a 14-15. században.

A roncsnak a felvételek szerint talán három árboca is lehetett, de pontosabbat senki nem tud modani erről a hajótípusról. A Koivusaari vezette kutatócsapat eddig több hajórészt, illetve leletet azonosított, köztük tetőcserepeket, egy ismeretlen eredetű ólomtárgyat és néhány hordófedelet. A Helsinki Egyetem kutatói jelenleg azt vizsgálják, hogy utóbbiak vajon egy mézeshordó részei voltak-e.

A finn Régiségügyi Nemzeti Tanács a nyáron folytatja a roncs feltárást, amint végeznek, a hajó értékes rakománya a finn kormány tulajdonába kerül.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Páratlan maja barlangfestmények kerültek elő a Yucatán-félszigeten
• A kakaóbab lehetett a maják legértékesebb fizetőeszköze
• Maja szentélyt és égetett emberi csontokat is rejtett a vízalatti barlangrendszer Mexikóban
• Ősi maja építmények tízezreire (!) bukkantak Guatemalában
• A maja civilizációról mesélhet a világ legnagyobb föld alatti barlangrendszere
• 4. században élt maja uralkodó sírjára bukkanhattak Guatemalában
• Isteni eredetűnek vélt anyagból készült tárgyakkal temették el a maja gyermekáldozatokat
• Feltárulhatnak a maja Atlantisz titkai
• A maják Galileit 700 évvel megelőzve fejtették meg a Vénusz titkát