Lányai megerőszakolása miatt indíthatta lázadását Boudica, a britek harcos királynője

A megszégyenített birodalom

Kr. u. 60 hadjáratra alkalmas időszakában a rómaiak Britannia nyugati szélén harcoltak, az anglesey-i druidák politikai hatalmának letörése érdekében. Boudica kapva kapott az alkalmon, és a római Britannia szíve ellen indult. Tacitus „hirtelen felkelésnek” nevezi a lázadást, amiből arra következtethetünk, hogy az meglepte a rómaiakat. A több évnyi együttműködés után immár nem volt kegyelem a néhány ezer római számára, akik fővárosukat védték, azután sem, hogy életüket mentve templomukba menekültek, annak szentségében bízva. Le lettek mészárolva, vagy elevenen égtek el Camulodunum elpusztításakor.

A Kr. u. 120 körüli Londinium rekonstrukciója

A klasszikus beszámolók egybevágnak egy borzasztó felfedezéssel: Colchesternél ugyanis van egy égett réteg a földben, amely néhol néhány centiméter mély csupán, máshol viszont a fél métert is eléri kiterjedése. Az, hogy a tüzet a menekülő rómaiak, vagy Boudica serege okozta-e, nem tudni, de ez az égett réteg nem csak Colchesterben, de Boudica következő két célpontjánál is jelen van: Londonban és St. Albansban.

Londinium viszonylag új római város volt a Temze partján, körülbelül 65 kilométerre délnyugatra Camulodunumtól. Kereskedelmi központként gazdag zsákmányt ígért Boudica seregének, és igen kevéssé volt védve. Suetonius Paulinus, Britannia római helytartója csaknem 500 kilométerre nyugatra tartózkodott, Catus Decianus, a Boudicával és családjával történtekért felelős kormányzó pedig már rég Galliába menekült, így a város népe tudta, hogy csak magára számíthat. Összeszedték, amit magukkal tudtak vinni, és otthonaikat hátrahagyva elmenekültek.

Cassius Dio a britek brutalitásáról ír Londinium kapcsán: a nők mellét levágták és a szájukba varrták, majd testüket hosszában felnyársalták farudakra. A tömeges kivégzések, vallási jellegű emberáldozatok, és a „leírhatatlan mészárlás” visszhangozza Tacitus beszámolóját arról a szexuális és vallási jellegű erőszakról, amelyet Boudica és lányai ellen követtek el. Most, hogy Londinium is lángolt, Boudica már második sikerének örülhetett.

Gaius Suetonius Paulinus szobra a Somersetben található Bath városának római fürdőjénél

A római Britannia két legnagyobb városa tehát romokban hevert, Boudica serege győzedelmes volt. Bosszúszomjuk azonban nem csillapodott: északnyugat felé feküdt a gyűlölt idegen uralom egy másik jelképe – nem római város, hanem egy kollaboráló britek által lakott város, amelynek lakói minden római szokást és külsőséget élvezettel vettek át. Boudica serege számára az ellenséges catuvellaunus törzs részéről ez a sértés tűrhetetlen volt. Lassan körbekerítve megközelítették következő célpontjukat, Verulamiumot, a mai St. Albans városát Hertfordshire-ben.

Nyárra a catuvellaunusok tudták, hogy ők lesznek a következők. A tartomány harmadik legnagyobb városaként Verulamium nemrég kapta meg a római municípium címet, amely római polgárjogot biztosított a helyi elöljáróknak. De római helyőrség és római hivatalnokok nélkül ők is egyedül néztek szembe sorsukkal. Ahogy közeledett Boudica győzelemittas serege, a catuvellaunusoknak nem maradt más választása, mint a menekülés. A lakosság így tehát megmenekült, de a várost Boudica csapatai felégették, majd szétszéledtek a vidéken, hogy levadásszák régi törzsi ellenségeiket.

Tacitus szerint a britek körülbelül 70 000 római polgárt és szövetségest öltek eddig meg, ezen felül 1500 gyorsreagálású katonájukon ütöttek rajta a Camulodunum felé vezető úton. Ugyan ezek a számok majdnem biztosan túlzóak, a helyzet nagy gondot jelentett Suetonius Paulinus számára: csapatok és civilek ezreinek elvesztése nem csak a császárnak küldött jelentéseiben nézett volna ki rosszul, de gyengítette a rómaiak hatalmát Britanniában és lassította a barbár föld meghódítását és „civilizálását”. Ráadásul a legrosszabb az egészben az volt, hogy a rómaiak megalázása egy nő keze által történt. Amióta Kleopátra Julius Caesart és Marcus Antoniust is elcsábította, nem esett meg ekkora szégyen a birodalommal.

1. A vérlázító sértés
2. A megszégyenített birodalom
3. Boudica bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”