Középkori csillagászok feljegyzései vezethetnek a kilencedik bolygó nyomára
2018. május 8. 12:59 Múlt-kor
A csillagászokat már hosszú ideje foglalkoztatja a feltételezett kilencedik bolygóról szóló elmélet, amelynek létezése magyarázatul szolgálhat a Naprendszer külső részein keringő égitestek szokatlan pályájára. A kérdés megoldásához a belfasti egyetem kutatói most egy - első hallásra talán szokatlan - módszerhez nyúltak: a kora-középkor csillagászai által rögzített üstökösészlelések adatait vetik össze a modern tudomány eredményeivel.
Korábban
Az észak-írországi Belfast városában működő Queen’s Egyetemen egy első hallásra talán szokatlan együttműködés alakult ki: a csillagászok és fizikusok karöltve középkorász és művészettörténész kollégáikkal arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik középkori történeti forrásokban rögzített üstökösészleléseket és ezeket szisztematikusan összevetik a NASA Naprendszerre vonatkozó adataival.
A kutatók reményei szerint eredményeik segíthetnek megfejteni a feltételezett kilencedik bolygóról szóló elméletet is, amelyet 2016 januárjában publikált két kaliforniai csillagász. A teória lényege, hogy a Naprendszer távoli peremén kering egy, a Föld tömegénél mintegy tízszer nagyobb óriásbolygó. Ez a rejtélyes planéta a feltételezések szerint 10-20 ezer év alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül és esetleges létezése - és így gravitációs vonzása - magyarázatul szolgálhat több, Neptunoszon túli égitest keringési pályájában megfigyelhető anomáliára.
A belfasti kutatócsoport első eredményeit, az angolszász-kori Anglia csillagászati ismereteit bemutató interaktív kiállítás keretében prezentálja majd június elején. Azt remélik, hogy munkájukkal ismételten cáfolhatják a “sötét középkorról” szóló vélekedéseket, rámutatva, hogy már a kora-középkor embere is erősen érdeklődött az univerzum működése iránt és, hogy vizsgálataikat következetes tudományos szempontok alapján folytatták.
A kiállításon bemutatják a Nagy Alfréd uralkodása idején, 891-ben rögzített üstökösészlelés történetét, amely a legelső ismert ilyen esemény a Brit-szigetek történelmében. Kiderül az is, hogy az üstököst a korabeli angolszászok “hosszú hajú csillagnak” is nevezték a maga után húzott csóva miatt.
Egy másik jól ismert üstökösészlelést örökítettek meg az 1066-os normann hódítást képeken elmesélő Bayeux-i kárpiton is. Ez az észlelés egyébként a Föld mellett nagyjából 75-76 évente elhaladó Halley-üstökös megjelenését rögzítette az utókor számára.
A kutatás egyik vezetője, Dr. Marilina Cesario szerint az óangol, óír, latin és orosz nyelvű középkori szövegekben rögzített üstökösészlelések csillagászati feldolgozása értékes informéciókat szolgáltat majd a kilencedik bolygóról szóló elmélet kapcsán is, hiszen ha a bolygó valóban létezik, akkor annak gravitációs hatásait ezen üstökösök pályáiban is meg kellene tudnunk figyelni. A belfasti kutatás lehet így az első alkalom, hogy mintegy ezer éves történeti adatok alapján teszteljenek egy modern tudományos elméletet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht 19:20
- Emberséget hozott a haláltáborba a „szeretet mártírja” 16:20
- Buda és Pest szívét összeforrasztotta, de a magyar nemesi címet visszautasította Clark Ádám 11:50
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja 08:47
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur tegnap
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc tegnap
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya tegnap
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác tegnap
