Különös dolgot "mesélt el" a 17. századi gyerekmúmia a fekete himlőről
2016. december 9. 16:49 MTI
Nem olyan régi a fekete himlő, mint azt eddig hitték - állítják kutatók. A himlőt eddig az emberiség egyik legrégebbi járványaként tartották nyilván. Egy litvániai templom 17. századi gyerekmúmiájában talált vírusmaradványok alapján azonban szakértők megállapították, hogy az 1980-ben bekövetkezett kihalásáig Európában évszázadokon át pusztító kór nem is olyan régi, mint azt eddig hitték.
Korábban
A litvániai DNS-maradvány genetikai vizsgálata és a modern himlő DNS-ével történő összehasonlítása során kiderült, hogy csak egy olyan közös elődre vezethetők vissza, amely 1588 és 1645 között alakult ki - közölte a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakértője, Hendrik Poinar vezette nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című tudományos lapban. A vírus két fő ága, a többnyire halálos Variola major és a kevésbé agresszív Variola minor a kutatás szerint azután alakult ki, hogy Edward Jenner angol orvos 1796-ban kifejlesztett egy oltóanyagot.
Eddig úgy hitték, hogy már évezredekkel ezelőtt estek emberek a fekete himlő áldozatául Kínában, Indiában és Egyiptomban - az időszámítás előtt 1145-ben elhunyt V. Ramszesz fáraóról is ezt hitték. A múmiáján lévő himlőhelyek azonban származhattak kanyarótól vagy bárányhimlőtől is.
A tanulmány a fekete himlő evolúciójának kezdetét sokkal későbbi időpontra teszi. Továbbra sem tudni, melyik állat volt a vírus forrása, és mikor került át először az emberre" - mondta Eddie Holmes, a Sydney-i Egyetem evolúcióbiológusa. Mielőtt a kutatók kivonták a vírus DNS-ét a múmiából, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyét kellett kérniük hozzá. Poinar hangsúlyozta, hogy a mintákat olyan részletesen fragmentálták, hogy azok nem jelenthettek veszélyt. "Azokat sem fertőzte meg, akik az elmúlt évtizedekben a múmiával foglalkoztak" - tette hozzá.
Bár a himlő hivatalosan 1980-ban kihalt, vannak még élő vírusok, amelyeket a legnagyobb biztonsági fokozatú laborokban őriznek az Egyesült Államokban, Atlantában és Oroszországban, Novoszibirszk közelében. A minták eredetileg 1999-re tervezett megsemmisítését már többször elhalasztották.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
