Közepesen jelentéktelen káder és „rossz zsaru” – mit kezdjünk Biszku Bélával?

„A felelősség Kádár Jánosé”

Hollán Miklós büntetőjogász hangsúlyozta, hogy a bíróság a Biszku-ügyben megállapította: nemzetközi jogon alapuló felelősség volt megállapítható, vagyis a lex Biszkutól és a kommunista „bűnöktől” függetlenül is megállapítható volt a politikus felelőssége. Felmerülhetett még a felbujtás kérdése is, ezzel kapcsolatban az elsőfokú ítélet azonban megállapította, hogy nincs okozati összefüggés aközött, hogy Biszku egy bizonyos szervezet tagja volt, valamint aközött, hogy a sortüzeket (ha egyáltalán annak lehet őket nevezni - az ügye szakértőként bevont Horváth Miklós szerint nem) levezényelték. Hollán hozzátette, a német büntetőjogi megoldás ismeri a közvetett tettesség (erőszakszervezet által közvetett tettesként elkövetett bűncselekmény) kategóriáját, a magyar büntetőjogban ez azonban nem alkalmazható.

Felmerülhetett emellett a parancsnoki felelősség kérdése is, a korabeli büntetőjogban ez a kategória azonban feltehetően hiányzott. A mulasztásos bűnpártolás esete is szóba jöhetett (Biszku nem tett feljelentést a kérdéses ügyekben). Ma ez nem lenne megállapítható, de az akkor hatályos jog szerint ez is kérdéses. Biszkut egyszerű lett volna kommunista bűncselekményért felelősségre vonni, de a bíróság nem ezt az utat választotta, hanem a nemzetközi jog alapján kívánta a felelősséget megállapítani. Hollán Miklós elmondta, szerinte történész szakértő nélkül nem lehet ítélete hozni az ügyben. Helyes, hogy a második elsőfokú ítélet szakértők is segítették a bíróság munkáját.

Rainer M. János az előadások után lefolytatott vita során kifejtette, hogy a salgótarjáni sortűz ügyében Biszku politikai-történelmi felelőssége vitathatatlan. A bíróság ezt a felelősséget büntetőjogi értelemben nem látta bizonyítottnak, ennek ellenére a bűnösség egyértelműen megállapítható. Szerinte a Nagy Imre-perben nem kellett semmit sem elrendelni Biszkunak, a szervek tették a dolgukat, Biszku csak koordinálta ezt a munkát. A lényeges az, hogy hol születik meg a perről szóló politikai akarat. Ez részben nemzetközi tanácskozásokhoz kötődött (először egy 1957. januári nemzetközi kommunista tanácskozáson merült fel a büntetőjogi felelősség), utána Kádár és Hruscsov egyeztetett az ügyben, majd döntés született a büntetőper megindításáról. A fő felelősség nyilvánvalóan Kádár Jánosé. Az MSZMP KB 1957. december 21-i ülésén nem csak Biszku, senki más sem szavazott a Nagy Imre és társai elleni büntetőeljárás megindítása ellen.

A történész szerint nyilvánvaló, hogy a felelősségre vonás nem megfelelő módját választották, mivel az eljáró hatóságok politikai nyomás alatt állnak. Gellért Ádám ezzel szemben feltette a kérdést, hogy ha Biszkut sem ítéljük el, akkor ki mást? Több olyan ügyet sorolt fel a környező államokból, amelyek arról tanúskodnak, hogy máshol is számos hasonló eljárást indítottak a hatalom egykori képviselői ellen.

Hoffmann Tamás hozzászólásában hangsúlyozta, hogy amennyiben kommunista bűnökért ítélnék el Biszkut (a lex Biszkut tulajdonképpen emiatt hozták), akkor utána a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítaná, hogy ez ütközik a nemzetközi jogi egyezményekkel. A parancsnoki felelősség kérdésében pedig felhozta a Jamasita-ügyet: a japán Jamasita Tomojukit a japán csapatok manilai rémtetteiért ítélték halálra, holott parancsba is adta, hogy semmiképpen se bántsák a lakosságot, ezt követően pedig megszakadt az összeköttetése katonáival, így lehetősége sem volt megakadályozni az elkövetett bűncselekményeket, vagyis a parancsnoki felelősség kérdésének megállapításában ez az ügy nem tekinthető mércének. Hoffmann Tamás hozzátette: a Biszku-ügyben egyértelmű a politikai nyomás, és szomorú, hogy a bíróságnak folyamatosan hangsúlyoznia kell, hogy a jogszabályok miatt dönt úgy ahogy dönt.

1. A közepesen jelentéktelen káder
2. Felbujtó vagy sem?
3. Az emberiesség elleni bűncselekmények kérdése
4. „A felelősség Kádár Jánosé”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban