Kossuth Zsuzsát a korábban általa ápolt osztrák tisztek is támogatták

Kossuth Zsuzsa azt üzente

Zsuzsanna rendkívül aktívan és tevékenyen vetette bele magát a munkába. 1849 elején Flór Ferenccel, a Hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetőjével való tanácskozás után országos főápolónőnek és az Országos Kórodai Főápolónői Intézet vezetőjének nevezték ki teljes felhatalmazással. Feladata többek között a tábori kórházakban az ápolási munkák megszervezése, az ápolónők alkalmazása, a felszerelések biztosítása, a kötszerek gyűjtése lett. Utóbbiak hiánya miatt országos akció indult el a sebesültek ellátásának biztosítására, a felhívás hatására fonókban készítettek kötözőgyolcsokat. E társadalmi mozgalom emlékére festette meg Munkácsy Mihály a Tépéscsinálók című festményét (1871), amelynek központi alakja, egy fiatal nő – ugyan szőke hajfonattal – Kossuth Zsuzsát szimbolizálja.

Az ápolási munkákhoz Zsuzsanna ápolónőket, önkénteseket toborzott. „Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben, vagy vidéken lévő kórházakat… Ha valaki vánkoson piheni egészséges álmát, megvédett hajlékban, vegye ki feje alól és adja azoknak, kik sebben és nehéz szenvedésekben sínylődnek a haza megmentésének nehéz munkája után…” – tette közzé felszólítását a Közlöny című hivatalos lapban. A segítőkész magyar lányokkal, asszonyokkal ugyanakkor a kritériumait is tudatta: munkatársaitól megkövetelte, hogy az ápolás alatt legyen „rend, pontosság, tisztaság, józan és szelíd erkölcsi viselet, önfeláldozó hűség, és gyöngédség azok iránt, kik ép ifjúságukat és életüket áldozzák a haza szabadságáért”.

Nagyon komoly, rekordteljesítménynek tekinthető, hogy alig négy hónap alatt 72 tábori kórházat szervezett közel húszezer sérült katona számára. Az orvosi műszerek hiányának és a készletek kimerülésének pótlására a nagyváradi „állami kardgyárban” egy orvosegészségügyi műhelyt rendeztetett be. A budai Császár- és Sárosfürdőt (a későbbi Lukács fürdőt) katonai intézetekké alakította a sérült vitézek tisztálkodása és gyógyítása érdekében (ekkor még nem alakultak ki a később divatos balneoterápiás fürdőkezelések).

Ápolni és harcolni kötelesség

A világosi fegyverletétel után Kossuth Lajos anyját, Saroltát és húgát a három gyermekével árulás következtében elfogták, s a Habsburgok börtönébe kerültek. Fia, Rudolf kétévesen kanyarós lett, Gizella lánya „nyavalyatörős” (epilepsziás) rohamokat kapott, ő a kivégzését várta, mint megannyi elfogott nemzeti hős társa. Mindeközben Viktória királynő kellemetlen kérdéseket tett fel az osztrák nagykövetnek: „Mi történik Magyarországon a nőkkel? Önöknél a gyermekeket is bebörtönzik?” A diplomata hebegve tiltakozott, de az uralkodó rápirított: a három Meszlényi–Kossuth gyereket rabságban tartják!

Még osztrák tisztek is mellette vallottak, olyanok, akik sebesülten az ő gondos ápolásában részesültek. Hiszen vérbeli ápolónőként a beteget, a sebesültet hovatartozás nélkül látta el. Hősként tűrte Haynau börtönét, a haditörvényszéken remek szónoklatú védőbeszédben vágott vissza bíráinak („Megtettem kötelességemet, mint magyar nő: ápoltam a sebesülteket, magyarokat, osztrákokat egyaránt.”), s ennek köszönhetően végül ejtették a vádat ellene.

Kossuth Törökországban, majd Amerikában próbálta ébren tartani a forradalom ügyét, Zsuzsa anyjukkal Pesten élt, és a Kecskeméti utcában megnyitott leánynevelő intézetéből származó jövedelméből tartotta el a családot. Mint számos hazafi, ő sem tudott belenyugodni a vereségbe, és bekapcsolódott a Makk-féle összeesküvésbe (1851), amely mozgósította az itthoni erőket, a hadsereg újjászervezését. A felkelést Makk József tüzér ezredes és Jubál Károly tanár (Lajos gyerekeinek tanítója) vezette. Jubál és Zsuzsa egymásra találtak, eljegyezték egymást, Makk pedig kiutazott Törökországba Kossuth Lajoshoz, akitől határozott utasítást kapott, hogy az ügybe ne keverje bele a családját, ám hazatérve Jubál mégis felkereste Kossuth Zsuzsát.

A szervezkedés szálait Zsuzsanna tartotta kézben, a levelezéseket is ő bonyolította le, erről az osztrák hatóság közvetlen informálók segítségével értesült. Bíró Mihály marosszéki alkirálybíró, az összeesküvés tagja maga játszotta osztrák kézre az egész felkelést. Mindenkit elfogtak, sokakat kivégeztek, többek között Jubál Károlyt is, akinek személyes tárgyai között ott találtak két gyűrűt, az egyiket Kossuth Zsuzsa bevésett nevével. Egy hajnali rajtaütéskor letartóztatták Zsuzsannát, így került ismét börtönbe. A kivert ablakú cellában kiújult a tüdőbetegsége, leromlott az állapota, ezért a bécsi rabkórházba vitték. Míg készítették ellene a felségsértési vádakat, senkivel nem érintkezhetett.

Csupán Milly nővére rövid látogatását engedélyezték, ám ez elegendő volt a számára, hogy kicsempésztessen egy levelet, benne pontos utasításokkal, mit kell eltüntetni a hatóság elől. Más rabtársak vallottak, de Zsuzsa sziklaszilárdan tagadott, nem hagyta magát megtörni, „vallomásaival” minden szálat elvágott a nyomozás elől, így védve rabtársait. Közben az amerikai követség Kossuth hatására közbenjárt az érdekében, majd miután semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak ellene – hiszen azokat időben eltüntették – másfél év után szabadon engedték, de felszólították, hogy anyjával és a gyerekeivel azonnal hagyja el az Osztrák Császárságot.

Közben elveszítette, eltemette fiát, Rudolfot. Brüsszelben megtelepedve kilencen éltek egy fedél alatt: Karolina, az anya, Lujza, a testvér és Zsuzsa rossz egészségi állapotban saját, valamint testvérei gyerekeivel. Csipkeverő iskolát nyitottak, Zsuzsanna éjjel szappant főzött, hogy enni tudjon adni szeretteinek. Karolina életereje egyre fogyott, majd 1853-ban eltávozott az élők sorából, Zsuzsanna pedig a családdal áthajózott Amerikába, ahol nehéz vállalkozásokba kezdve, haldokolva is küzdött a négerellenességgel. 37 éves volt, amikor 1854. június 29-én tüdővészben meghalt.

1. Nő nemzeti színekben
2. Kossuth Zsuzsa azt üzente

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait