Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
2024. augusztus 25. 09:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Fidel Castro, a baseball szerelmese
Kuba három és fél éve elhunyt vezére akár profi baseballjátékosi karriert is választhatott volna magának, ha úgy alakul, hogy nem forradalmi útra lép, és nem a kommunizmust kezdi építeni országában.
Az 1940-es években a Havannai Egyetem hallgatójaként élt-halt a baseballért, csavart labdájáról messze földön híres volt, és állítólag több profi csapat is érdeklődött utána.
A Pittsburgh Pirates mellett 1949-ben a New York Giants egy szaftos ajánlattal kereste meg, amely 5 ezer dolláros aláírási bónuszt tartalmazott.
Az amerikai csapat azonban lekésett a dobójátékosról, aki ekkorra már keményen ostorozta az USA imperializmusát. Ugyanakkor egyes források szerint nem volt könnyű a döntés: Castro napokig gondolkozott az ajánlaton, amelyet végül visszautasított.

Ezzel a tettével be is írta nevét a sporttörténelem nagykönyvébe, ugyanis ő volt az első latin-amerikai játékos, aki nemet mondott a Giantsnek. Érdemes belegondolni, hogy mi lett volna, ha a hidegháború egyik legemblematikusabb figurája feladja politikai ambícióit, és a sportnak szenteli az életét.
A szigetország baseballcsapatának fanatikus szurkolója szabadidejében halászattal, vadászattal, olvasással is foglalkozott. Habár a golfot burzsoá játéknak tartotta, nem egyszer rajtakapták, hogy ennek a „káros szenvedélynek” hódolt.
A búvárkodásnak is sok időt szentelt, amit az ellene folyamatosan merényleteket szervező CIA igyekezett kihasználni: egyszer egy robbanóanyaggal telepakolt, színes „kagylóhoz” akarták odacsalogatni, más alkalommal búvárruháját tervezték mérgező gombával bevonni, hogy bőrbetegséget kapjon. Egyik merényletkísérlet sem sikerült.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap