7 végzetes pillanat

Kónya: a rendszerváltás törvényes forradalom volt

2015. március 13. 10:02 MTI

Kónya Imre szerint az 1989-1990-es rendszerváltás is törvényes forradalom volt, ugyanúgy ahogy az 1848/49-es vagy az 1956-os szabadságharc és forradalom. A Boross-kormány belügyminisztere, korábbi MDF-es országgyűlési képviselő azt is mondta, az 1989-1990-es forradalomnak az volt a különlegessége, hogy megállapodások sorozata vezetett el a rendszerváltozásig. 

Kónya Imre
Antall József miniszterelnök és Kónya Imre beszélgetnek a Parlament üléstermében (1992. február 17.)

Kónya Imre egy csütörtök esti budapesti kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a "megállapodásos forradalomnak" három sarokpontja volt; az ellenzéki és a nemzeti kerekasztalon született megállapodások, majd később az MDF és az SZDSZ közötti megállapodás. Ezek olyan változásokhoz vezettek, amelyek mértéküket tekintve forradalmiak voltak, hiszen egypártrendszerű diktatúrából többpártrendszerű parlamentáris demokrácia, önkényből jogállam, parancsuralmi gazdaságból magántulajdonon alapuló piacgazdaság lett. Ha ez nem forradalmi változás, akkor semmi - szögezte le.

Szerinte Antall József is tisztában volt azzal, hogy - ha nem is véres forradalom zajlott le, de - 1989-ben forradalom történt; szavai szerint a kormányfő "békés forradalomként" értékelte a rendszerváltozást. Ezzel összefüggésben felidézve Antall József elhíresült "tetszettek volna forradalmat csinálni" szavait, Kónya Imre úgy fogalmazott: valójában "forradalmat tetszettünk csinálni", és ez megállapítható annak ellenére, hogy sokan kétségbe vonják.

Elmondta, a miniszterelnöktől sokszor idézett szavak az MDF képviselőcsoportjában hangzottak el egy politikai vitában, amikor több képviselő is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy szerintük nem történtek meg azok a változások, amelyeket vártak, és akadtak, akik szerint nem is történt rendszerváltás. Antall József ezekre reagálva mondta az elhíresült mondatát azzal, hogy "egy véres forradalom radikalizmusát számon kérni a megegyezéssel változtatókon, az vagy naivitás vagy tudatos demagógia" - fogalmazott Kónya Imre. Antall József a jóhiszeműeket akarta figyelmeztetni a naivitásukra és a demagóg politikusok rosszhiszeműségére - tette hozzá.

Kónya Imre szerint a rendszerváltás azért volt törvényes, mert bár a kerekasztal-tárgyalások a törvényes jogrend ellen irányultak, az ott elfogadott megállapodásokat a parlament később törvénybe foglalta, továbbá a tárgyalások eredetileg illegitim szereplőit utólag, az 1990-es tavaszi választásokon legitimizálták azzal, hogy beválasztották őket a parlamentbe.

Gerő András történész kérdésére - 1989-ben az ellenzéki kerekasztal tagjai nem féltek-e attól, hogy a korábbi szabadságharcokhoz hasonlóan megismétlődik a történelem? - Kónya Imre arról beszélt, hogy a Szovjetunió elnökének, Gorbacsovnak a bukásától valóban "mindenki tartott". Elmondta: ő ezért úgy gondolta, minél gyorsabban, minél messzebbre kell eljutni a magyarországi átalakulásban, hogy ha később visszarendeződés történne a Szovjetunióban, akkorra már minél tovább jusson Magyarország, és így ne lehessen visszafordítani a folyamatokat.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!