Kónya: a rendszerváltás törvényes forradalom volt

Kónya Imre egy csütörtök esti budapesti kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a "megállapodásos forradalomnak" három sarokpontja volt; az ellenzéki és a nemzeti kerekasztalon született megállapodások, majd később az MDF és az SZDSZ közötti megállapodás. Ezek olyan változásokhoz vezettek, amelyek mértéküket tekintve forradalmiak voltak, hiszen egypártrendszerű diktatúrából többpártrendszerű parlamentáris demokrácia, önkényből jogállam, parancsuralmi gazdaságból magántulajdonon alapuló piacgazdaság lett. Ha ez nem forradalmi változás, akkor semmi - szögezte le.

Szerinte Antall József is tisztában volt azzal, hogy - ha nem is véres forradalom zajlott le, de - 1989-ben forradalom történt; szavai szerint a kormányfő "békés forradalomként" értékelte a rendszerváltozást. Ezzel összefüggésben felidézve Antall József elhíresült "tetszettek volna forradalmat csinálni" szavait, Kónya Imre úgy fogalmazott: valójában "forradalmat tetszettünk csinálni", és ez megállapítható annak ellenére, hogy sokan kétségbe vonják.

Elmondta, a miniszterelnöktől sokszor idézett szavak az MDF képviselőcsoportjában hangzottak el egy politikai vitában, amikor több képviselő is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy szerintük nem történtek meg azok a változások, amelyeket vártak, és akadtak, akik szerint nem is történt rendszerváltás. Antall József ezekre reagálva mondta az elhíresült mondatát azzal, hogy "egy véres forradalom radikalizmusát számon kérni a megegyezéssel változtatókon, az vagy naivitás vagy tudatos demagógia" - fogalmazott Kónya Imre. Antall József a jóhiszeműeket akarta figyelmeztetni a naivitásukra és a demagóg politikusok rosszhiszeműségére - tette hozzá.

Kónya Imre szerint a rendszerváltás azért volt törvényes, mert bár a kerekasztal-tárgyalások a törvényes jogrend ellen irányultak, az ott elfogadott megállapodásokat a parlament később törvénybe foglalta, továbbá a tárgyalások eredetileg illegitim szereplőit utólag, az 1990-es tavaszi választásokon legitimizálták azzal, hogy beválasztották őket a parlamentbe.

Gerő András történész kérdésére - 1989-ben az ellenzéki kerekasztal tagjai nem féltek-e attól, hogy a korábbi szabadságharcokhoz hasonlóan megismétlődik a történelem? - Kónya Imre arról beszélt, hogy a Szovjetunió elnökének, Gorbacsovnak a bukásától valóban "mindenki tartott". Elmondta: ő ezért úgy gondolta, minél gyorsabban, minél messzebbre kell eljutni a magyarországi átalakulásban, hogy ha később visszarendeződés történne a Szovjetunióban, akkorra már minél tovább jusson Magyarország, és így ne lehessen visszafordítani a folyamatokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban