2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Könnyező kegyképek a Rákóczi-szabadságharcból

2018. szeptember 3. 12:48 Farkas Kristóf Vince

1708-ra a Rákóczi-szabadságharc válságba került. Kiemelhető ez évből a vesztes trencsényi csata és az országot sújtó pestisjárvány. A kor egyik szinte teljesen elfeledett, de a korabeli emberek számára meghatározó eseményei is erre az évre tehetőek, mégpedig a Szűz Mária kegyképek könnyezései.

Krackher János Lukács 1754-1756 között készített freskója a varannói kegykép könnyezéséről
Krackher János Lukács 1754-1756 között készített freskója a varannói kegykép könnyezéséről

Jelenlegi ismereteink szerint 1708-ban elsőként a nagyszombati Szent Miklós székesegyházban őrzött kegykép könnyezett 1708. július 5-én. A Szűz Máriát ábrázoló festmény a római Szent Elek és Bonifác templomban őrzött kegykép XVI. századi másolata, ami Nagyszombatra Forgách Ferenc adományaként került és 1546 óta tiszteltek. Elsőként 1663-ban könnyezett, majd pedig 1708-ban három alkalommal: július 5-én, augusztus 8-án és 15-én is. A kegyképet ettől fogva még nagyobb tisztelet vette körbe. Ezt jól jelzi, hogy az 1710-es járványtól való megmenekülést is a kegyképnek tulajdonították.

1708. augusztus 27-én a Zemplén megyei Varannó mezővárosban is csodás esemény történt. A Mészáros Kálmán hadtörténész által fellelt korabeli levélben Zemplén vármegye főispánja gróf Barkóczy Ferenc küldött jelentést II. Rákóczi Ferencnek arról, hogy 1708. augusztus 27-én Bercsényi Miklós varannói kastélyában elhelyezett festmény délelőtt 11 óra körül könnyét kezdte hullajtani. A festmény a híres lengyel búcsújáróhely, Kalwaria Zebrzydowska kegyképének a másolata. 1707-ben Bercsényi lengyel titkára vásárolta Lengyelországban és megőrzésre Varannón hagyta.

Magát a könnyezést sokan látták, és érdekessége, hogy a helyi református prédikátor is szembesült a csodával. Ezt követően a kegyképet átvitték a varannói pálosok templomába, ahol 1708. szeptember 2-án ismét könnyezésnek indult. A csodás eseményt követően a helyi előkelőségek a kegyképet tiszteletük jeleként ajándékokkal látták el. Bercsényi Miklósné Csáky Krisztina és Csáky Istvánné Zichy Klára arany nyakláncot és ezüst karkötőt, Hallerné Barkóczy grófhölgy, és Goleczky Ferenc pedig ezüst szívet adományozott a könnyező képnek. A kegykép az 1718-as nagy tűzvészt is túlélte, ami tovább emelte a kultuszát és 1764-re már több mint száz ajándéktárgyat helyeztek el a hívők.

1708. szeptember 14-től nyolc napon keresztül a szintén Zemplén megyében található Rafajóc (később: Máriakút) ruszin falu ortodox templomában található ikon is könnyét hullajtotta. A könnyezések hatására Barkóczy Ferenc azt javasolta a fejedelemnek, hogy rendeltessen az országban engesztelő áhítatokat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A varannói kegykép

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár