Kivel, mikor, hogyan – a középkori szexualitás mindennapjai

Hogyan és hol?

Ahhoz, hogy ne számítson bűnnek, a szexuális tevékenységet oly módon kellett folytatni, hogy az lehetővé tegye a gyermek fogantatását. Az olyan gyakorlatok, amelyek nem tették lehetővé a megtermékenyítést, illetve amelyek célja annak megakadályozása volt, mindenképpen bűnösnek számítottak, még ha nem is feltétlenül tartották őket „természetellenesnek”.

Ehhez hasonlóan a kizárólag élvezeti céllal folytatott közösülést szintén bűnnek tartották – nem magával az élvezettel szemben volt az egyházjognak kifogása, ugyanis úgy gondolták, éppen ez teszi lehetővé a fogantatást, de az elsődleges „cél” ettől függetlenül a gyermeknemzés kellett, hogy maradjon, nem pedig az élvezet.

A különféle bűnök utáni vezeklést előíró könyvek, az úgynevezett penitenciálék – különösen a szigorúbb, kora középkorból származó kiadványok – különböző büntetéseket írtak elő azoknak, akik beismerték az élvezeti célú paráználkodást, a közösülés magömlés előtti megszakítását (coitus interruptus), illetve az orális és anális szexet is.

14. századi illusztráció A rózsa románca című népszerű középkori regényes elbeszélésből

A középkorban a szexet jobbára úgy értelmezték, mint egy, a férfi által a nőn végrehajtott cselekedetet, amelyet a nő vagy hagyott, vagy nem hagyott. Mind a latinban, mind a korabeli európai nyelvekben elterjedt jelenség volt, hogy a közösüléssel kapcsolatos igéket férfiak esetében aktív, míg nők esetében passzív szerkezetbe helyezték. Az olyan szexuális gyakorlatok, amelyekről úgy ítélték, aláássák a férfi dominanciáját (például ha a nő foglal helyet a férfin aktus közben), kevésbé voltak elfogadottak.

Habár a nőket a szex elszenvedőinek, a férfiakat pedig cselekvőinek tekintette a korabeli felfogás, az egyházi, az orvosi és az elbeszélő szövegekben egyaránt úgy ábrázolták a nőket – a kizárólag férfi szerzők –, mint vágytól fűtött lények, akik állandóan az aktus lehetőségét keresik, és gyakran a mágiától sem riadnak vissza vágyaik beteljesítése érdekében.

Igen keveset tudunk magáról a középkori emberek valós nemi életéről. A középkori irodalom spontán, gyakorta humoros betekintést enged a szexualitásba, amely igencsak elüt az egyház szigorú, tiltó hozzáállásától, azonban igen nehéz megállapítani, ezen írásoknak mennyi közük lehetett a mindennapi valósághoz.

A hálószoba mindenesetre korántsem volt a mai értelemben vett „intim szféra” része a középkorban: a házaspár legtöbbször gyermekeivel és akár más rokonaival osztozott az ágyon a szerényebb háztartásokban, míg a tehetősebbekben a szolgák legalább egy része aludt urukkal egy légtérben.

Lehetséges azonban, hogy a szex sem volt annyira intim cselekedet, mint amilyennek ma tartjuk. A források alapján annyi bizonyos, hogy sokan engedték át magukat az élvezeteknek a szabadban – a mezőkön, kertekben, sikátorokban, de akár a temetőben vagy – napközben, amikor kevesen jártak arra – üres templomokban, illetve házakban.

Az egyház szemszögéből a szex bűnös mivoltát kompenzálta nemes célja: a szaporodás, az emberi faj (és a hívek számának) gyarapítása. Ha élvezetes is volt, az nyilván Isten akaratából volt így, hogy az utódnemzést kívánatosabbá tegye. A testi vágy azonban egyúttal – a többi kísértéshez hasonlóan – legyőzendő ellenség is volt a keresztény tanok szerint.

A középkori egyház azonban nem csak tiltásokkal szolgált a szexualitást illetően, legalábbis ami a házasságon belüli nemi életet illeti. Az érett középkor reformhangulatában egy praktikusabb hozzáállás került előtérbe, amely központi szerepet szentelt a szexnek a laikusok házasságában. Számos, egyháziak által írt értekezés érvel amellett, hogy a nemi életnek oroszlánrésze van a házaspár szerelmes érzelmeinek fenntartásában, utóbbiakat pedig a sikeres házasság egyik alappillérének tekintették.

1. Kivel és milyen céllal?
2. Mikor?
3. Hogyan és hol?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől