7 végzetes pillanat

Kis agymérete ellenére a modern emberrel együtt élhetett Afrikában Neo, a Homo naledi

2017. május 11. 17:40

A modern emberrel, valamint más hominidákkal is együtt élhetett Afrikában a 2015-ben azonosított emberféle, a kis agymérettel rendelkező Homo naledi 226-335 ezer évvel ezelőtt. A kutatók a nemrég felfedezett, Lesedi névre keresztelt üregben bukkantak rá egy, a fajhoz tartozó, kiváló állapotban fennmaradt csontvázra, Neóra.

Neo koponyája

Úttörő felfedezés

Amikor 2015-ben a kutatók bejelentették, hogy egy új emberféle, a Homo naledinek elnevezett hominida csontkövületeit fedezték fel egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban, hatalmas meglepetés és hitetlenkedés követte bejelentésüket. Mint a vizsgálatok során kiderült, a Homo nembe sorolt, kihalt, kistestű fajhoz tartozó egyedek agymérete a harmada volt a Homo sapiensének. A kutatókat többen is azzal vádolták a felfedezést követően, hogy túl rugalmasan kezelték a tényeket, és fenntartásokkal kezelték az általuk felvázolt eredményeket. 

A korábbi kutatást is vezető Lee Berger, a University of Witwatersrand paleontológusa kollégáival együtt nemrég újabb, a Homo nalediket érintő, figyelemreméltó leletekre bukkant. Az Emberiség Bölcsője nevű világörökségi helyszín Rising Star nevet viselő barlangrendszerében egy második kamrát is találtak, benne számos Homo naledi-fosszíliával, többek között a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt ősemberi csontvázzal, valamint legalább egy gyermek és egy másik felnőtt maradványaival. A kutatók hozzátették, a lelőhely datálása és a korábban talált Homo naledi-maradványok arra engednek következtetni, hogy a hominidához tartozó egyedek valamikor 236-335 ezer évvel ezelőtt éltek.

Mint Berger elmondta, a legkorábbi, közel 200 ezer éves modern emberi maradványok Etiópiából, az Omo folyó mentén található Kibis városa közeléből kerültek elő. Bár Afrika egyenlítő alatti területein nem bukkantak ennél korábbi Homo sapiens-maradványokra, Berger és kollégái szerint lehetséges, hogy a Homo naledi kapcsolatba lépett a modern emberrel vagy annak őseivel.

„Nem mondhatjuk többé azt, hogy tudjuk, mely eszközöket mely fajok készítették, vagy akár azt, hogy a modern ember lépett fel úttörőként néhány, az afrikai régészeti eredményekhez köthető kritikus technológiai és magatartásbeli áttörés tekintetében. Ha van egy másik faj, amely Afrikában a modern emberrel együtt élt, nagyon valószínű, hogy mások is voltak. Csak meg kell találnunk őket” – mondta Berger.

A kutatók a Rising Star-barlangrendszer korát az üledék optikailag stimulált lumineszcenciája, radiometrikus (urán-tórium) kormeghatározás, valamint  a cseppkőkéreg pelomágneses elemzése kombinációjával határozták meg, hogy kiderüljön, a barlang üledékes rétegei hogyan kapcsolódnak az első Homo naledi-maradványok megtalálásának színhelye, az ún. Dinaledi-kamra geológiai idővonalához.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Neo szembőlÍgy nézhetett ki egy Homo nalediA 3,2 millió éves Lucy és a mintegy 250 ezer éves Neo csontvázaEgy modern ember és a nagyjából ugyanakkor élt Neo koponyájának összehasonlítása
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!