Már 115 ezer évvel korábban élhettek emberek Észak-Amerikában, mint eddig gondolták
2017. április 27. 09:37 MTI
Az eddig hittnél 115 ezer évvel korábban is, már 130 ezer éve is élhettek emberek Észak-Amerikában - erre enged következtetni legalábbis egy San Diegó-i ásatáson talált mamutcsont vizsgálata. Egy amerikai kutatócsoport vizsgálta meg a 130 ezer évesre datált leletet, amelyen kőeszközök által ejtett nyomok láthatók.
Korábban
A megdolgozott lábszárcsont és fogak mellett olyan kövek feküdtek, amelyeket a szakértők szerint kalapácsként és üllőként használtak. A kutatási eredményekről a Nature című tudományos lap számol be. Steve Holen, a tanulmány egyik társszerzője közölte, nincs kétsége afelől, hogy a helyszín régészeti ásatási terület. Izraeli és német szakértők szintén valószínűnek tartják, többen azonban szkeptikusak a leletet illetően.
Az úgynevezett Cerutti őslénylelőhelyet már 1992-ben felfedezték. Számos csont- és fogmaradvány feküdt egy vékony homokrétegben, pleisztocén kori, 12 méter vastag üledékrétegbe ágyazva. A csontok korát azonban csak 2014-ben sikerült speciális elemzési technikák segítségével megállapítani: mintegy 130 ezer évesek, tehát a korai jégkorszak egy melegebb szakaszából származhatnak. Holen és csapata a csontokon ugyanebből az időből eredeztethető rovásokat talált, melyekről úgy vélik, kőszerszámoktól származó törés- vagy megmunkálási nyomok.
"A csontokon és több fogon pontosan látszik, hogy ember által, szándékosan, szakszerű ügyességgel törték el" - állítja Holen. Hasonló mintázatok láthatóak kansasi és nebraskai mamutfosszíliákon, melyek esetében kizárható a geológiai erők hatása és ragadozók támadása. A csontok mellett öt nagy követ találtak, melyeket a tudósok meggyőződése szerint munkaeszközként használtak az emberek. Elméletüket elefántcsontokon végzett próbával támasztották alá: megvizsgálták, hogy ezek kőbaltával szétválaszthatók-e egy kőüllőn. A tudósok szerint a vadászok valószínűleg így jutottak hozzá a csont belsejében lévő értékes velőhöz, vagy így készítettek a csontdarabokból újabb eszközöket. A jelenleg érvényben lévő szakértői állásfoglalás szerint a Homo sapiens legfeljebb 15 ezer éve, a legutolsó ázsiai jégkorszakban indult el az amerikai kontinensre, az alacsony vízállásnak köszönhetően a mai Bering-szoros helyén lévő akkori földhídon.
Erella Hovers izraeli paleontológus szerint lehetséges, hogy a Homo erectus, a gyenyiszovai ember vagy a neandervölgyi ember késői képviselői törték szét a megvizsgált csontokat. Egyelőre kérdéses, ezek a korai emberek hogyan kerültek a mai Kalifornia területére. Az amerikai kutatók feltételezése szerint az akkori meleg időszakban tengeri úton juthattak a kontinensre. Ázsiában és a Csendes-óceánban is vannak szigetek, amelyekre több mint 100 ezer éve eljutottak az emberek. Friedemann Schrenk, a németországi Senckenberg Paleoantropológiai Intézet munkatársa szerint ezek az első meggyőző bizonyítékok arra, hogy a modern ember előtt is betelepültek az ember ősei Észak-Amerikába. Véleménye szerint az akkoriban Európától Szibériáig megtalálható neandervölgyi ember rokona juthatott el már ekkor a kontinensre.
"A paleoantropológiát ez az eredmény nem írja át, de kiegészíti, ami szintén nagyszabású eredmény. További kérdés, mi történt a továbbiakban ezekkel az emberekkel: valószínűleg jött még egy jégkorszak" - tette hozzá Schrenk. "Ha a 130 ezer éves dátum valódi, akkor ez az amerikai régészet egyik legnagyobb felfedezése" - véli John McNabb, a Southamptoni Egyetem szakértője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.