Kiadója kezdetben unalmasnak és abszurdnak tartotta A legyek urát
2019. szeptember 19. 12:15 MTI
108 éve, 1911. szeptember 19-én született Sir William Golding Nobel-díjas angol író, A legyek ura című regény szerzője, aki minden munkájában a végső emberi létkérdések foglalkoztattak, az emberi tettek értékét és következményeit, a gonoszság és fanatizmus gyökereit kutatta.

Kép forrása: amazon.com
Korábban
A St. Columb Minor nevezetű cornwalli falucskában született. Oxfordban hallgatott angol irodalmat, s ezekben az években már maga is írogatott, de 1934-ben megjelent első verseskötete nem keltett feltűnést.
1935-ben, a diploma megszerzése után egy kis wiltshire-i színház dramaturgja lett, de belekóstolt a színészetbe és a rendezésbe is. 1939-ben Salisburyben kapott tanári állást, a következő évben bevonult a haditengerészethez.
Szolgált cirkálókon, rombolókon, aknaszedő hajón, szemtanúja volt a Bismarck német csatahajó elsüllyedésének, s 1944-ben részt vett a normandiai partraszállásban is. A háború után visszatért a tanításhoz.
43 éves volt, amikor megjelent első regénye, A legyek ura, amellyel azonnal világhírre tett szert. A különös történet fogadtatása korántsem volt egyértelmű: a Faber and Faber kiadó lektora vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, abszurd és érdektelen fantáziálásnak tartotta a kéziratot.
Amerikában viszont óriási sikert aratott a mű, amely egy lakatlan szigetre vetődött maroknyi angol iskolásfiú elvadulását, embertelen, barbár ösztöneinek felülkerekedését ábrázolja megrázó erővel. 1962-ben filmre is vitték Peter Brook rendezésében.
A legyek ura után szinte évente jelentkezett új regénnyel: 1955-ben írta meg a neandervölgyi korban játszódó Az utódokat, 1959-ben a Szabadesést, amely egy német fogolytábor, egy börtön és egy idegszanatórium szorongató világát ábrázolja, 1960-ban a Ripacs Martint, egy sziklára sodort tengerész haláltusáját.
A hatvanas évektől kezdve az írásnak szentelte minden idejét, a modern ember háború utáni gondjait, tévelygéseit fogalmazta meg a klasszikus regény eszközeivel.
1967-ben született A piramis, majd novelláinak és válogatott esszéinek kötete, ám regénnyel csak 1979-ben jelentkezett újra. A Látható sötétség korunk fájdalmas és sötét látomása, egy fiú története, aki szörnyű égési sérüléseket szenvedett a londoni német légitámadások során.
1983-ban „regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban”, megkapta az irodalmi Nobel-díjat, 1988-ban pedig lovaggá ütötték.
Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt feleségével és gyermekeivel cornwalli otthonában, itt is érte a halál 1993. június 19-én. William Golding Anglia utolsó klasszikus gondolkodású írója volt, akit minden munkájában a végső emberi létkérdések foglalkoztattak, az emberi tettek értékét és következményeit, a gonoszság és fanatizmus gyökereit kutatta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


erotika
- Hét bűnrossz szexuális tanács a történelemből
- Hatalmas botrányt kavart pornográf tartalma miatt a Lady Chatterley szeretője
- Antik mítoszt megidéző erotikus falfestmény díszítette a pompeji kereskedő hálószobáját
- Disznóviccé átköltött mítoszok képregényeit nézegették a rómaiak vécézés közben
- Hét bűnrossz szexuális tanács a történelemből
- Kiderült, hogy ki állt modellt a világ leghíresebb nemi szervéhez
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- James Joyce feleségéhez címzett pajzán levelei többféle perverzióról is árulkodnak
- Egészen a 19. századig csak a királyok „zárt szobáiban” lehettek meztelen nők festményei Spanyolországban
- Tell Vilmostól Newtonig: a történelem hét leghíresebb almája tegnap
- Rákosi és Kádár börtönében is raboskodott Mensáros László tegnap
- Klímaváltozás miatt néptelenedhetett el az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb régiója tegnap
- Rosszul olvashatta le metronómját Beethoven, innen származhatnak lehetetlenül gyors darabjai tegnap
- Botticelli egyik legjobb állapotú festménye kerül kalapács alá tegnap
- A török világ végét jelentette Magyarországon a karlócai béke tegnap
- Fej nélküli, életnagyságú ókori nőszobrokra bukkantak Görögországban tegnap
- Magyar antropológusok vizsgálják egy Kazahsztánban előkerült hunkori harcos maradványait tegnap