Ki volt valójában a csernobili evakuálást elrendelő Borisz Scserbina?

Csernobil – tények és fikció

Amikor Scserbina a helyszínre érkezett, a meghibásodott reaktor már 18 órája ontotta magából a légkörbe a radioaktív anyagokat. Habár eddigre egyetértés született abban, hogy a helyzet rendkívül súlyos, a cselekvés csaknem egy teljes napon át elmaradt, mert a szereplők féltek feletteseik haragjától.

Nem lehetett azonban örökre titokban tartani a történteket: a bizonyíték – radioaktív részecskék formájában – hamar elérte Németországot és Svédországot is.

A fennmaradt beszámolók szerint Scserbina először vízzel akarta oltatni a tüzet, mígnem a szakemberek felhívták a figyelmét arra, hogy a víz akár fokozhatja is a nukleáris tűz veszélyeit, így esett a választás a homokra és a bórra.

Az HBO sorozata a tanúk szerint ezt a mozzanatot valósághűen ábrázolta. Akár valóban Legaszov mondta ki a megoldást úgy, ahogyan azt a képernyőn teszi, akár nem, a történteket hitelesen ismerteti a nézővel a produkció.

Szintén meglehetősen pontosan került ábrázolásra az, hogy a szakembereknek úgy kellett rábeszélniük Scserbinát Pripjaty evakuálására. Már éjfél volt április 26-án, mire megtörtént a jóváhagyás.

„Elmondták az egyik párttitkárnak, ő meg azt mondta: »nem adhatom ehhez a beleegyezésem«” –  mondta el később a tanácskozás egyik résztvevője. „Elértek egy másikat, aki szintén kifejezte együttérzését, de azt mondta, nem adhatja beleegyezését.”

Végül Scserbina felhívta felettesét, a Minisztertanács akkori (végül utolsó) elnökét, Nyikolaj Rizskovot. A buszok április 27-én, vasárnap délelőtt 11 órakor érkeztek a városba, és elszállították az embereket, akiknek akkor még azt mondták, csak három napra kell hátrahagyniuk otthonaikat.

„Scserbina ebédidő körül hívott vasárnap” – emlékezett vissza később Rizskov. Az alelnök elmondta neki: „Nincsenek már emberek Pripjatyban. Már csak kutyák futkosnak.” A sorozat azt is pontosan rögzítette, hogy a szovjet hatóságok külön embereket vezényeltek ki ezeknek az állatoknak a leölésére.

Mindazonáltal napjainkban is virágzó ökoszisztéma létezik az erőmű körül létrehozott 30 kilométer sugarú zónában, ahol az élővilág folyamatosan adaptálódik a természetellenes környezethez.

Végső soron a rövid televíziós sorozat rendkívül aprólékos munka mellett meséli el élvezetes módon az 1986 áprilisában az erőműben és Pripjatyban történteket, kezdve a kezdeti káosztól az atomreaktor körül, a szovjet hierarchia és az ehhez való vak hűség által okozott késedelmeken át a Legaszov, Scserbina és mások által megtett lépésekig.

Scserbina a Szovjetunió történetének egy másik tragédiája idején is a minisztertanács alelnökeként szolgált: ez volt az 1988. december 7-i örményországi földrengés, amely 25-50 000 halálos áldozattal és akár 130 000 sérülttel is járhatott. A mentéshez Mihail Gorbacsov pártfőtitkár – a Szovjetunió történetében az 1940-es évek óta először – az Egyesült Államoktól is segítséget kért.

Scserbina nem sokkal később, 1990. augusztus 22-én, 70 éves korában hunyt el Moszkvában. Nyikolaj Tarakanov tábornok, aki mellette vett részt a csernobili mentésben, azt állította később, Scserbina igen nagy dózisú sugárzásnak tette ki magát a katasztrófa idején.

Mivel egy 1988-as rendelet megtiltotta a szovjet orvosoknak, hogy bárkinél a halál vagy megbetegedés okaként a radioaktív sugárzást jelöljék meg, nem lehet tudni, hogy Scserbina halálát mennyiben okozta csernobili tartózkodása. Annyi bizonyos, hogy szerepvállalása nélkül az atomkatasztrófa akár még ennél is súlyosabb lehetett volna.

1. Scserbina a sorozatban
2. Csernobil – tények és fikció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán