Kezdetben sokan kételkedtek a Margit híd értelmében
2021. április 30. 20:50 Múlt-kor
„A Margit-híd megnyitása képezte a vasárnap főeseményét, nagy sokaság jelenlétében. Az idő borús volt, de a szél legalább elhajtotta az esőt s a fél óráig tartott ünnepély végén ki is derült a láthatár. Egymást gyorsan váltó ború és derű legjobban is példázhatta a hangulatot, mert ép annyi okunk van örülni e pompás híd megnyitásán, mint aggódni azon, hogy e drága munka még jó darabig terhet és nem jövedelmet fog képviselni.” A Fővárosi Lapok folyóirat kissé komor hangvétellel tudósított a Margit-híd 1876. április 30-ai felavatási ceremóniájáról. A sajtóorgánum által felvázolt „sötét jövőt” az magyarázta, hogy egyes közéleti személyiségek túl magasnak tartották a híd építési költségeit, és nemtetszésüknek hangot is adtak a médiában.
Korábban
Sokan fáztak tőle
A Margit híd megépítését egy 1870-ben hozott törvény mondta ki. Andrássy Gyula a híd megépítésének egyik szószólója volt, mert óriási lehetőséget látott a Pest belvárosa területén kiépítendő Nagykörút, és a budai Margit körút összekötésében.
Andrássy véleménye és a meghozott törvény mellett szólt az is, hogy az 1873-ban egyesült három város, Óbuda, Buda és Pest lakossága a 19. század második felében rohamos növekedésnek indult, és a szabadságharcot követő megtorlást vezető Haynau által, 1849 novemberében megnyitott Lánchíd már nem bírta el a növekvő átkelő forgalmat.
A Borsszem Jankó politikai élclap 1876. május 7-ei számában rendkívül ironikusan számolt be a híd kihasználtságáról, annak megnyitását követő első napon:
„A Margit-híd forgalma igen örvendetes módon kezd növekedni. Miután a megnyitás vasárnapjának mértékül nem szolgálható népvándorlása lezajlott, hétfőn a forgalom következő arányokat öltött: Az első élő lény rajta már reggeli 9 órakor mutatkozott, egy veréb alakjában, mely a híd fölött keresztben általröpült, de letelepedni még nem mert. Másfél óra múlva, pontban 1/2 11-кor két varjút lehetett a bal középső oszlopon ülni látni (…). A déli órákban a forgalom még óriásabb mérveket öltött. A pesti hídfő sarkán ugyanis igen tekintélyes kutya állott meg három lábon (…)”.
A cikkíró az összegzésben végül megadta a kegyelemdöfést:
„Este 9 órakor az egész napi személyforgalom volt: 0,000,000,000,000,000. E hosszú számsor czáfol- hatatlan bizonysága annak, hogy a Margit-hid már jelenben is a fővárosi lakosság égető szükségének felel meg; mennyivel inkább fog tehát a közel jövendőben.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
