Kezdetben még bízott a Monarchia átalakíthatóságában a Csehszlovákiát megalapító Masaryk
2017. szeptember 14. 15:36 MTI
80 éve, 1937. szeptember 14-én halt meg a Prága közeli Lanyban Tomás Garrigue Masaryk, a független Csehszlovákia első elnöke. Eleinte azt remélte, hogy a demokratizálás és a föderalizálás a meglévő kereteken belül biztosíthatja a cseh nép jövőjét, azonban az első világháború alatt változott az elképzelése: a térségben új, kisállami föderációt képzelt el.
Korábban
Masaryk 1850. március 7-én a morvaországi Gödingben (ma: Hodonin) született munkáscsaládban, apja szlovák, anyja német nyelvű cseh volt. A bécsi egyetemen szerzett bölcsészdoktorátust, 1882-től a prágai egyetem cseh részén tanított. A következő évben a cseh kultúrának szentelt folyóiratot indított, politikai lapot szerkesztett, ugyanakkor ellenezte a cseh soviniszta megnyilvánulásokat. 1891-től két évig, majd 1907-től ismét az osztrák parlament képviselője volt, s az osztrák-magyar politika ellenfeleként vált ismertté. Ekkor még nem szállt síkra a csehek és a szlovákok függetlenségéért, mert úgy vélte: egy nagy államra szükség van a Németország és Oroszország közti térségben. Azt remélte, hogy a demokratizálás és a föderalizálás a meglévő kereteken belül biztosíthatja a cseh nép jövőjét.
Az első világháború kitörése után a Habsburg monarchiát már fejlődésre képtelennek látta, helyettesítésére a térségben új, kisállami föderációt képzelt el. Párizsba emigrált, ahol Eduard Benessel, a prágai Kereskedelmi Akadémia professzorával és Milan Rastislav Stefánik szlovák nemzetiségű francia katonatiszttel létrehozták a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. 1917-ben Masaryk szervezte meg Oroszországban azt az 50 ezer fős Csehszlovák Légiót, amely a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcolt.
Masaryknak sikerült elérnie, hogy a győztes nagyhatalmak elfogadják a „csehszlovákok” kiválását az Osztrák-Magyar Monarchiából. A cseh és szlovák emigránsok 1918. május 30-án az Egyesült Államokban megállapodtak abban, hogy közös államot alakítanak, de a szlovákoknak ígért önkormányzat nem valósult meg soha, a két népet (noha a csehszlovák egység történeti-nyelvészeti argumentációja is gyönge lábakon állt) egy nemzetnek deklarálták.
A Csehszlovák Köztársaságot 1918. október 20-án kiáltották ki, első elnökévé november 14-én, még távollétében Masarykot választották meg. Az új állam új államfőjét 1918. december 12-én Prágában tízezrek várták, a cseh sajtó „államalapító-felszabadítónak” nevezte.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Masaryk a későbbiekben elérte ugyan, hogy az államfő eredetileg csak reprezentációsnak szánt jogkörét kiszélesítsék, de nem kapott az amerikai elnökéhez fogható hatalmat. Az államfői tisztséget 1918-tól 1935-ig töltötte be, ez alatt háromszor választották újra. A két világháború között ő volt Csehszlovákia legtekintélyesebb politikusa, a polgári demokratikus köztársaság erkölcsi szimbólumának tekintették. 1935. december 14-én előrehaladott kora és betegsége miatt lemondott, utóda Eduard Benes korábbi külügyminiszter, miniszterelnök lett, akit Masaryk legjobb tanítványának és politikai hívének tartott. Ám Benes jóval nacionalistább volt, 1945 után az ő nevéhez fűződtek a németeket és magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján jogaiktól megfosztó dekrétumok.
Masaryk fia, Jan a második világháború utáni Csehszlovákia külügyminisztere volt. Helyén maradt az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után is, de a politikai fordulat után pár héttel holtan találták a külügyminisztérium udvarán. A hivatalos verzió szerint kiesett az ablakon, ám valószínűbb, hogy politikai gyilkosság áldozata lett - halála még inkább legendássá tette Csehországban a Masaryk nevet.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2015/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/645.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/16b7d50220649027851e09895cd5883a.jpg)