Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába
2024. december 27. 09:05 Múlt-kor
Korábban
Vallás érkezik a selyemúton
A Keleti Vej és az Északi Csi dinasztiák (i. sz. 534–577) időszakában 80 ezer buddhista szerzetes és szerzetesnő szolgált itt 900 templomban, az Északi Csi uralkodók pedig igen nagy tisztelői voltak a buddháknak. Néhány buddhista templom a város vagyonos családjainak felajánlása nyomán épülhetett meg, s elterjedt gyakorlat volt, hogy egy-egy szobrot vagy faragványt egy család vagy egy barát tiszteletére adományoztak a templomoknak.
A feljegyzések nem világosak a tekintetben, hogy a buddhizmus mikor érte el először Kínát. Indiából a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak – elsősorban a selyemút – mentén, az azokon közlekedő karavánok és az indiai hittérítő szerzetesek segítségével terjedt el az ázsiai kontinensen, így Kínában, ahova valamikor a Han-dinasztia idején, a i. sz. 1–2. században érkezett meg.
A nirvanába lépő, fekvő Buddha, előtte tanítványai. A Paoting-hegyi faragványok részlete, Kína, 12-13. század.
Az indiai hittérítők áldásos tevékenysége nyomán a buddhizmus az ókortól kezdve jelentős szerepet töltött be a kínai történelemben. Ugyan az első fordítások már a i. sz. 2. században napvilágot láttak, a vallás elterjedése nem ment zökkenőmentesen. A kínai társadalomban meggyökerezett normák és szokásjogok ugyanis kibékíthetetlen ellentétben álltak a buddhizmus szerzetességi koncepciójával és a közösségi élettől való teljes elfordulással, sőt olyan vélemények is megfogalmazódtak, miszerint a buddhisták barbárok, a tanok méltatlanok a kínai kulturális hagyományokhoz, mások szerint pedig a buddhizmus ártalmas a kormányzásra és a társadalomra nézve.
A buddhizmusnak idővel sikerült reális alternatívát nyújtania a taoisták és a konfucionisták számára. A kínai értelmiség azonosulni tudott a buddhizmus erkölcsével és szertartásaival, az elit pedig a belső bölcsesség gyakorlatát vallotta magáénak. A i. sz. 3–5. század között számos szútrát fordítottak le, s egyre inkább egyértelművé váltak a buddhizmus és a taoizmus közötti különbségek.
A buddhizmus elterjedésének semmi nem állta útját: a 3. század végén még csak 180 buddhista kolostor állt Kínában 3700 szerzetessel, míg a 6. század végén csak Észak-Kínában negyvenezer kolostor működött, a szerzetesek száma pedig elérte a négymilliót.
Az 5. századra Kína déli részében – ahol a konfuciánus hagyományok elevenebbek voltak, szemben északkal, ahol az idegen eredetű dinasztiák örömmel fogadták a sokak szemében továbbra is idegennek tartott vallást – is megalapították a buddhista iskolákat, a kínai nyelven is elérhető buddhista szövegek (a fordításokat ekkor még külföldiek végezték) széleskörű terjesztésének és a Kínába ellátogató külföldi szerzeteseknek köszönhetően pedig idővel kialakultak a speciális fókuszú hagyományok és szekták.
Hogy mennyire fontos időszak volt ez a buddhista tanok kínai elterjedését illetően, jól mutatja, hogy az 5. században kezdődtek meg a csan (zen) tanítások a birodalomban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Munkahelyeken is buzdítottak a rendszeres testedzésre 17:05
- A 20. század viharai sem tudták elpusztítani a Magyar Cserkészszövetséget 12:05
- Ha már nem lehetett király, tengerészeivel felfedeztette a fél világot 10:36
- A halál balvanói alagútja tegnap
- Kezdetben egyáltalán nem nyerte el a párizsi lakosok tetszését az Eiffel torony tegnap
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát tegnap
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába tegnap
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 2024.12.26.
