Képeken az első Tour de France
2015. július 1. 11:53
112 évvel ezelőtt, 1903. július 1-jén hajnali 3 óra 16 perckor rajtolt el az első francia kerékpáros körverseny, a Tour de France. A versenyzőknek a 2428 kilométer hosszú távot hat szakaszban kellett teljesíteni, így egy-egy etap keretében több mint 400 kilométert tekertek, vagyis egy nap alatt akár 15-20 órát is a kerékpár nyergén tölthettek.
Korábban
Eldörren a startpisztoly
Az egyik legismertebb és legrangosabb kerékpárverseny, a Tour de France első alkalommal 1903-ban került megrendezésre - mégpedig egy igen prózai okból kifolyólag: a hírlapszerkesztők - a biciklisporttal foglalkozó Géo Levefre ötlete alapján - azért találták ki a versenyt, hogy az újonnan alapított újságot, a L'Autot (a mai L'Équipe ősét) népszerűsítsék. A kezdeti tervek szerint a több mint egy hónapon át tartó futamok során sokszor éjszaka is tekerni kellett volna, továbbá magas volt a nevezési költség is, így alig jelentkeztek a megmérettetésre.
Az ezt követően kihirdetett új feltételek (19 nap alatt hat szakasz, napi járandóság az átlagosan 20km/óránál gyorsabban haladóknak, több ezer frankos díjak a futamgyőzteseknek) már jóval vonzóbbnak bizonyultak, s 80-an jelentkeztek szerencsét próbálni. Az első verseny rajtjára 112 évvel ezelőtt, 1903. július elsején került sor, a célba pedig július 19-én gördültek be a versenyzők.
A hat szakaszból álló, 2428 kilométer hosszú útvonal Lyon, Marseille, Toulouse, Bordeaux és Nantes érintésével a Párizshoz közeli Ville d'Avray-nál ért véget. Bár magas hegyeken akkor még nem kellett taposni a pedált, a legtöbb szakasz a 400 kilométert is meghaladta (a leghosszabb 471 kilométer volt), így egy-egy nap legalább 15-20 órát ültek a nyergen a versenyzők, akik az etapok között a menetrend szerint napokat is pihenhettek.
Összehasonlításként: a 2015-ös Tour 23 napos lesz, 21 futamot indítanak, az átlagos etaphossz azonban csupán 159 kilométer, a teljes versenytáv pedig 3350 kilométer lesz. Fontos megjegyezni, hogy míg 112 éve főként sík terepen zajlott a verseny, most 1600 méteres magasságokba is fel kell kapaszkodniuk a versenyzőknek.
Az első Tour de France-on 49 francia, 4 belga, 4 svájci, 2 német és egy itáliai születésű francia indult. A győzelmet végül az egyetlen olasz, Maurice Garin szerezte meg 25,68 km/órás átlagsebességgel, 94 óra 33 perc 14 másodperces idővel. Garin 2 óra 49 perccel előzte meg a második helyezettet, azóta is ez a legnagyobb különbséggel megnyert Tour de France. (A 21. helyen beérkező Arsène Millocheau-re a győztes például 64 óra 57 percet vert rá.)
Az első Tour hirdetése
A versenyzők a rajt előtt
Nemsokára eldördül a startpisztoly
Maurice Garin, a verseny győztese az egyik futamot követően gyújtott rá. A képen fiával (jobb oldal) és masszőrjével látható
Néhány kilométerenként frissítőket szolgáltak fel a versenyzőknek
Egy kis falu melletti domboldalra kapaszkik fel a végül 60 fősre zsugorodott mezőny, amely még nem szóródott szét
Az első Tour de France első kilométerének végén
Az első szakasz (etap) célja Lyonban
Leon Georget harmadikként fejezi be az első etapot, a győztes Garin után 34 perc 59 másodperccel később ért be
A Bordeaux-ban végződő szakaszt a svájci Charles Laeser nyerte meg
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.