Kegyetlen megtorló hadjárattal tudta csak megszilárdítani hatalmát Anglia felett Hódító Vilmos

Csatajelenet a bayeux-i kárpitról (kép forrása: BBC)

Új szelek fújnak

A hastingsi csatát követő években egész Angliát fegyveres konfliktusok rázták meg, Vilmosnak pedig nem csupán a belső ellenállással, de a kívülről jövő fenyegetésekkel is szembe kellett néznie. A Hastings utáni hetekben seregével feldúlta a déli megyéket, majd London felé vette az irányt. Miután decemberben elérte, hogy a város behódoljon neki, karácsony napján az angolok királyává koronáztatta magát, Angliának pedig francia ajkú uralkodói dinasztiája lett.

A konfliktus 1069-1070 telén érte el tetőpontját, amikor Vilmos brutális hadjáratot indított Észak-Anglia civil lakossága ellen – ez „az észak elpusztítása” („The Harrying of the North”) néven vonult be a történelembe. Vilmos lovagjai átfogóan végigfosztogatták és -rombolták Yorkshire-t és a szomszédos megyéket – egész falvakat tettek a földdel egyenlővé, lakóikat pedig kardélre hányták, haszonállataikat lemészárolták, és élelmiszerkészleteiket is megsemmisítették, hogy az esetleges túlélőknek se maradjon semmi a tél hátralevő részére.

Ez a hadjárat a hódítás egyik meghatározó fejezete volt, nem csupán katonai és politikai szempontból, de azért is, mert itt született meg a normannokról alkotott, napjainkig kitartó kép, miszerint erőszakos és kegyetlen uralkodó osztályt képeztek. Hogyan jutott azonban odáig a helyzet, hogy Vilmos szükségét érezte ilyen véres fellépésnek, és miért az ország északi részét vette célba vele?

Kezdeti nehézségek

Amikor Vilmos 1066-ban útnak indult Normandia partjaitól Anglia felé, nem is álmodhatott volna teljesebb győzelemről, mint amelyet Hastingsnél aratott. Harold holtan hevert a csatamezőn, fivéreivel, Gyrth-szel és Leofwine-nel együtt, és számos befolyásos nemes is elesett a harcban, akik életben maradva komoly ellenállást szervezhettek volna.

Hódító Vilmos (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ennek ellenére az első hónapok meglehetős félelemben telhettek a hódítók számára. Vélhetően körülbelül 20 000 normann volt ekkor Angliában – talán még ennél is kevesebb –, akik egy nagyjából 2 000 000 lakosú országot próbáltak meg irányítás alá vonni. Idegen földön, mindenhol létszámhátrányban talán várható is volt, hogy a hódítók paranoiája hamar erőszakhoz vezet.

Ennek egy részét félreértések okozták. Jó példa erre Vilmos londoni koronázása, ahol a westminsteri apátság körül őrt álló normannok a bent összegyűlt angolok éljenzését ellenséges hangú kiáltásoknak vélték, ezért pánikszerűen felgyújtották a környező házak tetőit, és kihívták a bent lévőket, hogy segítsenek az oltással. Csak a papok és maga Vilmos – aki állítólag vadul remegett – maradt bent, és folytatta a szertartást.

Nem telt azonban sok időbe, míg a tényleges ellenállás is fellángolt. 1067 nyarán, amíg Vilmos nem tartózkodott Angliában, egy Eadric nevű kisnemes (thegn), akit a „vad” („se wilda”) jelzővel is illettek, összefogott két walesi uralkodóval: Gwynedd királyával, Bleddynnel, és Powys királyával, Rhiwallonnal, hogy a Herefordshire-ben lévő normannok ellen indítsanak portyákat. Ugyanebben az évben Kent fellázadt lakói szövetséget kötöttek Eusztákkal, Boulogne grófjával, aki áthajózott a csatornán megtámadni Dovert, de hamar vereséget szenvedett.

II. Harold angol király (kép forrása: Wikimedia Commons)

A következő évben folytatódott a zavaros időszak: 1068 első heteiben Exeter lakói – köztük Harold király anyja, Gytha – felkelést indítottak, és más délnyugat-angliai városokba is leveleket küldtek, hogy ott is cselekedjenek így az emberek. Vilmos válaszul ostromolni kezdte a várost, amely 18 nap után megadta magát. Néhány hónappal később Harold fiai indítottak portyákat Somersetben, Devonban és Cornwallban 52 hajóval. Számos helyet feldúltak, azonban nem sikerült hídfőállást kialakítaniuk – már ha egyáltalán ez volt a céljuk –, és zsákmányukkal visszavonultak Írországba.

1. Új szelek fújnak
2. Összehangolt ellenállás
3. Az 1069-es válság
4. Riadalom és döbbenet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• A nap, amikor Magyarország kiütötte az első téglát a berlini falból
• Varsó felszabadításától a lengyel rendszerváltásig – ki volt Jaruzelski tábornok?
• Koronával vagy anélkül – így született a magyar címer
• Így ért véget a szovjet csapatok „ideiglenes magyarországi állomásozása”
• Az avar vezér kardjától a lakiteleki találkozóig – megjelent a Hírös Históriák legújabb száma
• „Teszem, amíg tudom” – államadósság, taxisblokád és médiaháború is nehezítette Antall Józseff kormányzását
• A közvélemény csak másfél hónappal később értesült a lakiteleki találkozóról
• A hadiállapot kinyilvánításához vezetett a Szolidaritást megalakító gdanski egyezmény
• Formailag szinte mindvégig parlamenti kisebbségben kormányzott az Antall-kabinet