2022. ősz különszám: Lenyűgöző történeteink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor

Dögkeselyűk Kalkutta felett

Az erőszak elsőként Kalkuttában szabadult el. 1946. augusztus 16-át a Muszlim Liga az. ún. Direkt Akció Napjává nevezte ki, amelyen a tervek szerint az indiai muszlim közösségek egy hatalmas tömegmegmozdulással igyekeztek volna felhívni a világ figyelmét, hogy nekik is joguk van a saját országukban – vagyis a jövőbeli Pakisztánban – élni.

Bár a testület vezetői békés cselekvésre buzdítottak, az események teljesen más irányt vettek. Hajnalban a muszlim nyomornegyedek népe botokkal és lapátokkal felszerelkezve rátámadt a város hindu lakosaira.

A csőcselék gyújtogatott, áldozatait megcsonkította, és sokak maradványait a csatornákba dobta. Válaszul a hindu lakosság is hasonló vadsággal állt bosszút hitsorsai halálán. A borzalmakat tovább fokozta, hogy a mintegy hatezer áldozatot követelő mészárlás után dögkeselyűk kezdtek el lakmározni az utcán heverő tetemekből.

A vérengzést követően India északkeleti és északnyugati részén is zavargások törtek ki. Bihár tartományban a hinduk rendeztek vérengzést a muszlimok között, a bengáli Navakhaliban pedig a muszlimok mészároltak.

A pandzsábi Ravalpindiben 1947. február-márciusban törtek ki zavargások. A muszlimok helyi szikh és hindu nők tömegeit erőszakolták meg, akik közül sokan az öngyilkosságot választották a megszégyenülés helyett. Sokan kislányukkal is végeztek, hogy megvédjék az erőszakoskodástól.

A szikhek sem maradtak el a kegyetlenség tekintetében: gyakran levágták a muszlim férfiak péniszét, és előfordult, hogy női áldozataik szájába dugták a megcsonkított testrészt.

A szörnyű eseménysorozat jelentősége világos volt: ha nem jön létre a független Pakisztán, a polgárháború gyakorlatilag elkerülhetetlen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az 1857-1858-as szipojlázadás volt India első jelentősebb függetlenségi küzdelme a brit uralom ellen. A lázadás leverése után India kormányzása a Kelet-Indiai Társaságról a brit koronára szállt.A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-benEgy pakisztáni civil delegáció mutatja be az új ország zászlaját a London Saint James's kerületében található Lancaster House-ban 1947. augusztus 15-én. Az ország hivatalosan az előző napon, 1947. augusztus 14-én jött létreFérfiak fát és szalmát pakolnak a máglyákra, amelyeken a hinduk és muszlimok közötti véres összecsapások áldozatait fogják elégetni, 1946. Muszlimok, szikhek és hinduk egyaránt kegyetlen tetteket vittek véghez, és váltak is azok áldozataivá a vegyes lakosságú területeken.Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.Abdul Kader Siddique tábornok, a pakisztáni hadsereg ellen harcoló bengáli gerillák vezetője kollaborációval vádolt foglyokat végez ki karabélya szuronyával a pakisztáni megadás után két nappal tartott népünnepély keretében Dhakában, 1971. december 18-án. A főként bengáli etnikumú emberek által lakott Kelet-Pakisztán indiai segítséggel 1971-ben fegyverrel vívta ki függetlenségét Pakisztántól, Banglades néven.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár