Katonai támadás, éhség és infláció követte a legutóbbi görög „nem”-et
2015. július 15. 08:21 Csernus Szilveszter
A görög miniszterelnök egyszerű nemmel válaszolt a nyugatról érkező ultimátumra, az emberek az utcákon tüntettek éljenezve az elutasítást, majd a katonaságra került a sor, hogy megvédje Görögország határait, hogy alig fél évvel később Németország zászlaját lengesse a szél az Akropoliszon, amelyet éhezés és infláció követett. Ez nem egy közeli jövő rémképe, hanem a XX. századi görög történelem egyik vészterhes, ugyanakkor hősies fejezete. 1940. október 28. nyomán ünneplik szerte a világban a görögök a „Nem napját”, ugyanis akkor utasította vissza Ioannis Metaxas görög diktátor Olaszország ultimátumát, amellyel a görög állam is a hadviselők közé került. Ami ezután következett azzal saját magukat is meglepték, ugyanis a görögök nemcsak megvédték hazájukat Mussolini birodalmától, de még az (akkor) Olaszországhoz tartozó Albániába is benyomultak. Nézzük meg hogyan keveredett bele Görögország a háborúba és jutott el végül addig, hogy egész Görögország olasz-német megszállás alá került.
Korábban
Mit jelent a görög „nem”?
A görög állampolgárok számára nemet mondani történelmi döntések során 2015. július 5-i referendum előtti hagyományokra nyúlik vissza. Gondoljunk bele, mennyire meglepődnénk, ha ma Magyarországon emléktábláink és szobraink egy része mindössze egy nagybetűs „NEM” feliratot hirdetne, minden más magyarázat nélkül. Görögországban azonban ez a helyzet: az arra járó már az északi határ mentén számtalan „OXI” (kiejtve Okhi), azaz „NEM” felirattal ékeskedő emlékművet talál, amelyek büszkén hirdetik második világháborús szerepüket.
A történelem iróniája, hogy nemzeti önbecsülésük ezen fejezetét éppen egyik diktátorának köszönheti a görög nép. Az I. világháborút követő kaotikus időszak után a visszahívott király, a német dinasztiából származó II. György (1922-1924, 1935-1947) Ioannis Metaxas tábornokot nevezte ki miniszterelnökévé, aki nyomban hozzákezdett a parlamentarizmus felszámolásához és szükségállapotot vezetett be. A király 1936. augusztus 4-én adta áldását az újdonsült kormányfő tevékenységére, ezért nevezik ma „augusztus 4-i rezsim”-nek Metaxas diktatúráját. (Barbara Jelavich: A Balkán története. Bp., 2000.).
A korban ez európai tendencia volt: a harmincas-negyvenes években nemcsak a Mediterráneum (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Törökország), de Közép-Európa egy része (Jugoszlávia, Románia, Lengyelország) is az önkényuralom valamely fajtáját „választotta”, nem beszélve Németországról és a Szovjetunióról. Metaxas rendszere beleillett a térség hasonló rezsimjei közé, de leginkább éppen a később ellenségévé vált Olaszországéhoz lehetne hasonlítani, ahol a diktátor a király(ság) égisze alatt kormányzott. Metaxas emellett felvette az „arkhigosz” (vezér) címet is, amellyel szintén nem lógott ki a sorból a Führer, a Duce, a Caudillo és a Conducător kortársaként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését 09:50
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya 09:05
- Egy cipész fiából lett a logikai algebra atyja George Boole tegnap
- A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez tegnap
- Egy orosz és egy amerikai asztronauta szolgált elsőként a Nemzetközi Űrállomáson tegnap
- A revízió súlyos ára: végzetes következményekkel járt a két bécsi döntés tegnap
- Pusztító harcok eredményeként vált függetlenné Algéria 2024.11.01.
- Történelmi helyszínek, amelyekről nem gondolnád, hogy temetkezésre is használták 2024.11.01.
