2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Karácsonyi morzsával és szalmával a szebb esztendőért: őseink ünnepi babonái

2021. december 26. 08:54 Múlt-kor

A jövő megismerése és pozitív irányba történő befolyásolása köré szerveződő karácsonyi népszokások és babonák egyes tárgyaknak, történéseknek mágikus erőt tulajdonítottak. Létezett cselekvésre buzdító, éppen attól eltiltó, pozitív és negatív mágia is. A különféle – ma már furcsának, sőt bizarrnak tűnő – szokásban a természeti jelenségek változásai, az emberi megérzések, vélekedések és számos kulturális, társadalmi és gazdasági hagyomány kapaszkodott egymásba.

Betlehemi jászol
Betlehemi jászol a fa alatt (Kép forrása: Fortepan/Lissák Tivadar)

A karácsonyfa-állítás, a karácsonyi énekek, a betlehemezés és az ajándékozás mellett számos más népszokás kapcsolódik az év legkiemelkedőbb ünnepéhez. Ezek sora vidékenként, koronként, nemzetiségenként végeláthatatlanul hosszú.

A téli napfordulóra eső karácsony pogány eredetű ünnep, ezért a keresztény hitből fakadó szokások mellett sokáig éltek az ünnepkörhöz kapcsolódó babonák, amelyek nagy átalakulásokon átesve ugyan, de hatásukat a mai napig éreztetik: elég az ünnep elmaradhatatlan kellékére, a karácsonyfára gondolnunk.

Karácsonykor a jövő év ígérete babonázta meg az embereket, ezért sokan szerették volna látni – és befolyásolni – a jövőt. Az időjárás- és termésjóslás a védekező és serkentő eljárásokkal párosult. Sok eljárás a hasonlóság elvén alapult: ha valami történt egy tárggyal, akkor ahhoz hasonló sors várt arra, amelyet az adott tárgy szimbolizált vagy megjelenített.

Mindenki életkora és élethelyzete szerint kívánta magának és szeretteinek a legjobbakat, és a babonák szőtte képzeletvilágból táplálkozva tette meg a megfelelő lépéseket ennek biztosítása érdekében. A gazdasszonyok a gazdaságért, a jó termésért, a szaporulatért aggódtak, a fiatal lányok kíváncsiságát leginkább a férjhez menési szándékuk irányította.

Az elmúlt századokban dívó babonás cselekedetek – ahogyan az az Uránia tudományos folyóirat 1903/1. számából is kiderül – már a böjt időszakban kezdetét vették. Karácsonykor nem szabadott semmilyen kölcsönadott holmit a házon kívül hagyni, voltak helyek, ahol nem vitték ki a szemetet sem.

Göcsejben a karácsonyi ebéd után minden családtag kiszaladt az udvarba és a gazdasági épületeken, eszközökön talált lyukakat szalmával dugta be, hogy a következő évben semmit el ne veszítsen, vagy amit elveszített, megtalálja.

A gyerekekkel megrázogatták a gyümölcsfákat, hogy azok bőségesen teremjenek. Nyitra megyében a szobák sarkaiba fiatal fenyőfa vagy mogyorófa gallyakat tettek, hogy a ház villámcsapástól mentes legyen. Bács megyében, hogy egészségesek legyenek az állatok, tojást vittek magukkal az éjféli misére és a padlón széttörték.

A következő évre jellemzően az ételekből és a termésből jósoltak. A besózott vöröshagymát például gerezdenként a 12 hónapnak feleltették meg, és amelyik a legnedvesebb volt, az a hónap lett a hiedelem szerint a következő évben a legesősebb vagy leghavasabb.

A karácsonyi morzsa a karácsonyi asztal mágikus erővel felruházott tartozéka volt. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint vidékenként eltérő volt, hogy mely ételek maradékát őrizték meg és milyen cél érdekében hasznosították. A morzsát emberi és állati betegségek gyógyításához, a következő évi termékenység növeléséhez, a családot karácsonykor meglátogató természetfeletti lények táplálásához is felhasználták.

Az ünnep fontos része volt a karácsonyi szalma, amit egyes helyeken az asztalra tettek, máshol szétszórták. Volt, ahol a padlóra leszórt szalmán aludt egész éjszaka a család. Másutt a házat meglátogató Szent Józsefnek és a Kisjézusnak készítették elő a helyet. Karácsony után a szalmát az állatok alá tették, hogy egészségesek és szaporák legyenek, vagy a gyümölcsfákra kötözték a jobb termés reményében.

A fiatal lányok arcát az anyjuk mézzel kente be, hogy megforduljanak a férfiak utánuk. Máshol az első falat mákos tészta lenyelése után a házasodni vágyók a kúthoz siettek, hogy a vízben meglássák, ki lesz a férjük.

Voltak nagyobb szervezést igénylő feladatok is. A lányok a korcsmacégérből leloptak egy kis darabkát, amit vízben megforraltak és a vizet az éjféli mise előtt a templom felé vezető útra öntötték. A néphit úgy tartotta, ahányan keresztülmentek rajta, a víz kiöntője annyi kérő közül válogathatott. Lipót megyében konkrétabb tudás birtokába kerülhettek a lányok, ugyanis ha a befagyott tó jegén léket vájtak, akkor megláthatták a leendő férjüket.

A palóc lányok a zsúppal fedett házon megzörgették az ereszt, hogy jövendőbelijük vagyoni helyzetét megtudhassák. Ha a zsúptetőről búza hullott a földre, gazdaghoz, ha rozs, akkor szegényhez mentek hozzá. Mások a kutya futásából olvasták ki, melyik égtájról származik majd a férjük, a tettre készebbek pedig kölest szórtak kiválasztottjuk csizmájába.

A felvillantott példákból látható, hogy a hiedelmek leginkább a pozitív események köré szerveződtek. A családtagok egy része azonban a tekintetben is különböző módszerekkel faggatta az égieket, hogy lesz-e a következő évben halott és ha igen, ki lesz az. Abban ugyanakkor biztosak lehetünk, hogy a jövőt mindenki szépnek, boldognak és gazdagnak szerette volna látni vagy legalább hinni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Betlehemezés 1923-ban (Kép forrása: Fortepan/Göcseji Múzeum)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár