Legendás apák és fiúk

Jubál, Pitagorasz vagy éppen az esővíz – honnan eredeztették a zenét a középkorban?

2018. március 12. 13:51

A középkori történészeket erősen foglalkoztatta, hogy honnan is ered a zenélés tudománya. Bibliai történetek, ókori legendák és etimológiai magyarázatok is felbukkannak a korabeli fejtegetésekben.

Zene a középkorban

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a középkor embere rajongott a zene iránt. A különféle mulatságok épp úgy részét képezték a királyi udvarok, mint a falusi emberek életének. Számos új zenei stílus és hangszer született ekkoriban, sőt a mai napig alkalmazott kottaírás is a középkorban jelent meg. A zene azonban nem csak a szórakozás eszköze volt, hanem gyakran a tudományos érdeklődés középpontjába is került. Szerte Európában egyetemeken és elzárt szerzetesi közösségek falai mögött tanulmányozták az éneklés mechanikáját, vagy éppen azt, miként tökéletesíthetik egy-egy hangszer hangzását.

Nem maradhattak el természetesen a középkori történetírók sem, akik igyekeztek megfejteni, hogy mikor és hogyan született meg a zene és leginkább azt, hogy kit is tisztelhetünk a „zene feltalálójaként”. A korabeli keresztény világszemléletnek megfelelően sokan a Bibliában keresték a választ ezekre a kérdésekre. Így széles körben elfogadott volt a nézet, miszerint az ószövetségi Teremtés könyvében szereplő Jubál volt az, akitől a zenélés tudomány ered, minthogy a Szentírás szerint ő a zeneszerszámokon játszók ősatyja.

Voltak természetesen más nézetek is, így a 15. század első felében zenei, matematikai és nyelvtani kutatásokat is folytató német apát, Johannes Keck az Intrudoctorium musicae című művében az ókori görög filozófust, Pitagoraszt nevezte meg a zene feltalálójaként:

„Úgy beszélik, hogy egyszer véletlen egy kovácsműhely mellett haladt el és meghallotta, amint a négy lecsapodó kalapács hangjai kvinteket, kvartokat és oktávokat adnak ki. Arra gyanakodott, hogy a hangok milyensége attól függ, hogy milyen erős a kalapáccsal dolgozó kovácsok karja, ezért arra utasította őket, hogy cseréljenek kalapácsokat és sújtsanak le ismét. A hangok azonban, a csere ellenére, ugyanazok maradtak. Így ismerte fel az okos kísérletből, hogy a kalapácsok súlya határozta meg a hangokat.”

A 13. századból fennmaradt zenei kézikönyv, a Summa musice szerzője más magyarázattal szolgált. Ő a zene szó etimológiáját fejtegetve igyekezett feltárni a muzsika történetét:

„Egyesek azt mondják, hogy a „musica” szó a „moys” szóból eredő „moysica” szóval azonos, ami vizet jelent. Minthogy a az esővíz (vagy bármilyen másfajta) másfajta hangot ad ki aszerint, hogy milyen anyagra esik rá – így mást, ha a tetpre, mást ha kőre, mást ha földre, mást ha üres edényekre és mást ha fák levelire, ezért az ókoriak állítólag úgy hozták létre a zenét, hogy ezeket a hangokat összekötötték egymással.”

A 15. század második felében alkotó itáliai zenész és pap egy ókori legendát hívott segítségül a hangszerek és az ókori görög zeneelmélet alapjává váló, négy hangból álló tetrachord eredetének megfejtéséhez:

„Feljegyezték néhány alkalommal, hogy amikor a Nílus a szokásosnál is jobban kiöntött, úgy, hogy teljesen elárasztotta a földeket a partjainál. Miután visszahúzódott számtalan hal pusztult el szerte a földeken víz nélkül. Ekkor történt egyszer, hogy Merkúr éppen arra járva talált egy kagylót, amelyben a hal már megrohadt. Merkúr nem is talált mást a kagylóban, mindössze négy ínszalagot. Ezeket egyenként megérintve, ő volt az első, aki felfedezte a tetrachordot.”

Természetesen a középkori kutatók is jól tudták, hogy a számos egymásnak ellentmondó legenda tengerében, pusztán egy szimbolikus kezdőpontot kereshetnek. Erről tesz tanúbizonyságot a már idézett Summa musice egy másik részlete is:

„Mindezt figyelembevéve, megfelelően kimondhatjuk, miként Arisztotelész is, hogy minden művészet kezdete és alkalmazása feltalálásának idején, gyenge és kidolgozatlan volt még és minden egymást követő újító hozzáadott valami újat. Így az első forrásból csordogáló vékonyka erecske, megnagyobbítva az összefolyó vizektől, olyan folyóvá válhatott, amelyen már hajózni is lehet. Így lehet, hogy – miként Mózes mondja – valóban Jubál volt az első …, és a többi említett, akik utána jöttek, mindig hozzáadtak valami újat és újat egészen a jelenkorig.”
 

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!