Januárig várja a látogatókat a Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítása

Kép forrása: Lakatos Péter / MTI

Csák János emlékeztetett arra, hogy a 19. század végére átalakult a nyugati ember világképe, a nyugati társadalmak elvesztették addigi bizonyosságaikat.

Az embereknek azonban minden korban kapaszkodókra van szüksége, ezek egyike a művészet – mutatott rá, hozzátéve: az a művészet, amelyet Renoir mutat, segít harmonikusan elhelyezkedni az univerzumban, a szűkebb és tágabb közösségben.

Ez az igazi művészet, és ezért nagyszerű dolog, hogy Budapesten Renoir-kiállítás nyílik – közölte Csák János.

Claire Bernardi, a párizsi Musée de l'Orangerie igazgatója elmondta, hogy a Szépművészeti kiállítása kettős találkozás. Egyfelől először találhat egymásra egy nép és egy művész, hiszen Magyarországon először nyílik Renoir egész életművét áttekintő, nagyszabású tárlat. Másrészt három olyan mű találkozásáról van szó, amelyek ikrekként születtek, de túl sokáig figyelmen kívül hagyták egymást – jegyezte meg.

Mint felidézte, „minden a Fekvő akt (Gabrielle) című képpel kezdődött”, amelyet 1907-ben állítottak ki Budapesten. Renoir remekművét a Szépművészeti Múzeum akkor nem tudta megszerezni, több mint száz évvel később, 2019-ben azonban a magyar állam megvásárolta az alkotást.

A Fekvő akt két párdarabját a párizsi Musée d'Orsay és a Musée del'Orangerie őrzi, innen származik a Szépművészeti kiállításának ötlete: először egy térben bemutatni a három festményt.

A Párizs és Budapest között létrejött együttműködés alapját tehát a „három grácia” találkozása képezi. Ezek a festmények Renoir munkásságának csúcspontjai visszafogott erotikájukkal a formák és színek csodás összjátékával; ezekkel az aktokkal Renoir egyszerre modern és klasszikus, megidézi régi mesterek életművét, ugyanakkor példát is nyújt saját kora fiatal alkotóinak – méltatta a remekműveket a francia szakember.

Claire Bernardi azonban felhívta a figyelmet: túl ezen az „érzéki triádon”, a budapesti kiállítás Renoir munkásságának nagyszerű áttekintését nyújtja. Az itt összegyűjtött 70 alkotásnak köszönhetően tanúi lehetünk Renoir hosszú pályafutása összes szakaszának – emelte ki.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, a magyar kormány támogatásával 2019-ben a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezéseként sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét, amely a most nyíló tárlat kiinduló pontját jelentette.

A kiállítás koncepciója és megvalósítása Cécile Girardeau és Paul Perrin francia kurátorok mellett a magyar kurátor, Kovács Anna Zsófia munkáját dicséri – mondta el.

Paul Perrin, a Musée d'Orsay gyűjteményi igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy Renoir első magyarországi kiállítása a nagy francia mester figurális festészetét állítja középpontba.

Renoir élete végéig nem szűnt meg modelljei alakját csodálni, függetlenül származásuktól vagy koruktól, feltéve, hogy – az ő szavaival élve – „bőrük jól fogja a fényt” – idézte fel.

Renoir, akit a boldogság festőjeként emlegetnek, nem volt naiv, de úgy vélte, a művészet az élet egyik legnagyobb vigasza. Munkásságával ezt a látásmódot igyekezett visszaadni – közölte Paul Perrin.

A Pierre-Auguste Renoir hetven alkotását felvonultató kiállítás péntektől 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén