„Inkább Hitler, mint a háború” – a kettészakított Franciaország

Holokauszt Franciaországban

A Vichy-kormány működése alatt több, a zsidók jogait korlátozó törvény is született, amelyeket önként, német nyomás nélkül léptettek életbe a rezsim vezetői. Az 1940 októberében meghozott első zsidótörvény értelmében a zsidó származású franciák nem tölthettek be választott hivatalt, nem dolgozhattak újságíróként, rádiósként, tanárként, a film és a színház területéről is kitiltották őket.

1941 júniusában született meg a második zsidótörvény, amely a szabadfoglalkozású pályákon két, az egyetemeken pedig három százalékban maximalizálta a zsidók számarányát.

A zsidótörvényeket Franciaország észak-afrikai gyarmatain is életbe léptették. Tunéziában, Algériában és Marokkóban is működtek munkatáborok, ahol elsősorban a szefárd és mizrahi zsidókat dolgoztatták embertelen körülmények között. A lágerekben sokan vesztették életüket maláriában és vérhasban, de a kiszáradás és az éhség, valamint a skorpió- vagy viperamarás is szerepelt a gyakori halálozási okok között.

A zsidók élete Franciaország 1942. novemberi teljes megszállásáig csak az északi területeken forgott veszélyben. Párizsban a nácik utasítására a francia rendőrség alakulatai az 1942. július 16-i nagy razzia során több mint 13 ezer, főként külföldi állampolgárságú zsidót (köztük 4501 gyereket és 5802 nőt) tartóztattak le.

A gyerekek összegyűjtését a Vichy-kormány miniszterelnöke, a „mintakollaboráns” Pierre Laval rendelte el, hivatalosan humanitárius okokból: indoklása szerint szerette volna elérni, hogy a gyerekek Auschwitzban újra egyesülhessenek családtagjaikkal.

A foglyokat előbb az úgynevezett Téli Kerékpárpályára vitték, majd néhány nap után a Párizs környéki koncentrációs táborokba hurcolták őket. Innen Auschwitzba vezetett az útjuk, de a gyerekek már nem találkozhattak szüleikkel.

A második világháború alatt a Franciaországban élő 200 ezres külföldi – náci üldözések elől ide szökött – zsidóság negyedét érintették az üldözések, míg a 150 ezer francia állampolgárságú zsidó közül mintegy 25 ezret deportáltak. A közel 80 ezer elhurcolt zsidó 85 százalékát a kollaboráns francia rendőrség tartóztatta le.

1. „Bármit, csak háborút ne!”
2. Holokauszt Franciaországban
3. Véres végjáték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe