Ikonikus épületeivel változtatta meg hazánk arculatát Schulek Frigyes

„Eltökéltem magamat, hogy olyan pályára lépek, amely alkalmat nyújt íly szép és nagyszerű művek alkotására”

Evangélikus lelkészcsaládból származó apja a pesti kereskedelmi iskola tanára volt. Anyját hároméves korában veszítette el, valószínűleg emiatt került el Pestről, iskoláit Orsován, Lőcsén és Debrecenben végezte, végül visszatért Pestre, és a gimnáziumot már ott fejezte be.

Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, tudott románul, németül, franciául, ismerte az ógörög nyelv alapjait, sőt,  később két mesterséges nyelvet, az eszperantót és az idót is elsajátította. A főként a matematikában és rajzban jeleskedő diák a szünidőt rendszeresen Pesten töltötte, képzeletét megragadták a rohamosan fejlődő városban épülő palotaszerű házak és hidak. „Eltökéltem magamat, hogy olyan pályára lépek, amely alkalmat nyújt íly szép és nagyszerű művek alkotására” – írta visszaemlékezésében.

Célját elérendő a nyári szünidőben építkezéseken dolgozott, és kőművessegédi oklevelet szerzett. A középiskola után beiratkozott a budai József Műegyetemre, majd Friedrich von Schmidt, a neogótikus bécsi városháza építőjének keze alatt tanult, aki életre szóló hatást gyakorolt rá.

Részt vett a Bécs építészeti életének középpontjának számító Wiener Bauhütte megalapításában, műemlékek felmérésében és restaurálásában. 1867-ben, rövid párizsi kitérő után tért haza, 1869-ben olaszországi tanulmányutat tett. A következő évtől Steindl Imre műtermében vállalt állást, nem sokkal később felkérték az ulmi székesegyház restaurálásának vezetésére, de inkább a Mintarajziskola tanári tisztét vállalta el.

Schulek lett az 1872-ben alapított Műemlékek Országos Bizottságának első építésze. Ebben a minőségében irányította a rendkívül rossz állapotú budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom) restaurálását, amelyet élete egyik főműveként, egyben a magyar műemlékvédelem úttörő munkájaként tartanak számon.

A Mátyás-templom átépítése 1893 körül (Kép forrása: Fortepan / Fortepan)

A munkálatok csak a millennium évére, 1896-ra fejeződtek be teljesen, ez idő alatt a gótikus templom szinte minden kövét kicserélték, újra faragták, a barokk toldásokat eltávolították. Ahol nem talált a munkához eredeti dokumentumot – mint például a nyugati homlokzat vagy a torony esetében –, maga tervezte meg az új részleteket, hogy megfeleljen a millenniumi Magyarország koronázó főtemplommal szemben támasztott reprezentációs igényének.

Az újra régi fényében tündöklő templomot a környező épületrészek lebontásával kiszabadította, újrarendezte a Szentháromság teret, és megtervezte a páratlan panorámát biztosító, neoromán Halászbástyát. Az épületegyüttes egy középkori erődítmény „képzeletgazdag utánérzése”, s ma az egyik leglátogatottabb budapesti műemlék. Más restauráló munkái is jelentős átépítéssel jártak, mint például a lőcsei városháza, a jáki, a kisszebeni, a pozsonyi templom és a visegrádi Salamon-torony.

Önálló munkáira is a történeti stílus jellemző. Tervei szerint épült a szegedi „Kakasos” református templom észak-német gótikus stílusban (1884) és a csabdi öreg kúria (1894). A Halászbástya mellett legismertebb munkája a szegedi Fogadalmi templom, amelynek eredeti terveit – a párizsi Sacre Coeur mintájára fehér kővel burkolt dómot álmodott meg – Foerk Ernő dolgozta át, s csak 1930-ra készült el. Az ő tervei szerint épült az 1910-ben felavatott, szintén neoromán János-hegyi Erzsébet-kilátó Budapesten, a négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel.

Schulek Frigyes egyik fő műve, a Halászbástya (Kép forrása: Wikipédia / Norbert Aepli / CC BY 2.5)

A szerény Schulek soha nem indult pályázatokon, az anyagiak sem foglalkoztatták, de megbízásait rendkívül alaposan, szakmai alázattal végezte. 1903 és 1911 között a középkori építészet professzora volt a budapesti Műegyetemen, 1914. évi nyugalomba vonulása után díszdoktorrá avatták.

1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagjává választották. Legjobb barátai az építész Steindl Imre, az Országház tervezője és a festő Székely Bertalan voltak. Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte, ahol hetvennyolc éves korában, 1919. szeptember 5-én érte a halál. Fia, Schulek János maga is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját, és az 1930-as években a Mátyás-templom, majd a második világháború után a Halászbástya helyreállítását irányította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének