Így népesítette be egy kétszeresen száműzött, forrófejű viking Grönlandot
2018. június 6. 12:56 Múlt-kor
Az Európát évszázadokon keresztül terrorizáló vikingek között kevés ismertebb alakkal találkozunk, mint Erik Torvaldsson, azaz Vörös Erik. A hirtelen haragú természetéről ismeretes férfi azonban nem hadi sikereivel írta be magát a történelembe, hanem azzal, hogy ő volt az első, aki európaiakat telepített le Grönland szigetén.
Korábban
Vörös Erik valamikor 950 körül született Norvégia déli részén. Tízéves volt, amikor apját gyilkosság miatt száműzték, így a család Izland nyugati részén telepedett le. Erik itt később feleségül vett egy gazdag családból származó lányt, így maga is a vagyonos rétegbe emelkedett.
982-ben aztán Erik hasonló szituációba keveredett mint édesapja évtizedekkel korábban. Egyik szomszédja, egy bizonyos Valthjof azzal vádolta meg Erik szolgáit, hogy azok idézték elő azt a földcsuszamlást, amely elpusztította a házát. Valthjof egyik rokona, Eyiolf ezután meg is ölte szerencsétlen thrallokat (így nevezték ekkoriban a vikingek rabszolgáit), amire a feldühödött Erik megölte Valthjofot és Eyiolfot. Az önbíráskodás miatt a közösség száműzte Eriket, aki családjával az Izland partjainál található, apró Öxney szigetén telepedett le. Itt azonban hamarosan megint összekülönbözött egy szomszédjával.
Az Erik élettörténetét megörökítő izlandi saga elbeszélése szerint amikor Erik hozzálátott új házának megépítéséhez az apjától örökölt setstokkrjait (ezek díszes fagerendák voltak, amelyeknek misztikus erőt tulajdonítottak) egy Thorgest nevű ismerősénél helyezte el. Amikor azonban ház elkészültével visszatért értük, Thorgest nem akarta (vagy valamiért nem tudta) visszaadni azokat. Erik ekkor ismét saját kezébe vette a konfliktus intézését és erővel elvette Thorgest setstokkrját.
Erik félve Thorgest bosszújától, egy kis csapatot toborzott, amellyel aztán rajtaütött szomszédján és megölte őt, fiait és még „néhány másik embert.” Az ügy elintézésére egy népgyűlést, vagyis thinget hívtak össze, amely úgy döntött, hogy három évre száműzi Eriket a szigetről.
Az ismételten új hazát kereső Erik ekkor egy kockázatos vállalkozásra adta a fejét. Ekkor már közel egy évszázada ismert volt az izlandiak előtt, hogy tőlük nyugatra egy másik szárazföld fekszik. Egy Snaebjörn Galit nevű viking valamikor 970 körül már meg is próbált ott letelepedni, de vállalkozása teljes kudarcba fulladt.
Erik 982-ben vagy 983-ban érte el Grönlandot, ahol egy új települést alapított a sziget déli részén, a Tunulliarfik-fjordnál. A következő két évet azzal töltötte, hogy nyugati és északi irányban hajózva feltérképezze a sziget partjait és állattenyésztésre alkalmas területeket találjon.
Amikor 985-ben lejárt a száműzetése, visszatért Izlandra, ahol valóságos kampányt indított az új földeken való letelepedés mellett. Ekkor adta a szigetnek „zöld föld” vagyis a Grönland nevet, hogy ezzel tegye vonzóbbá azt a telepesek szemében. Törekvéseit siker koronázta és hamarosan 14 hajóval és több száz emberrel tért vissza Grönlandra, ahol két települést is alapítottak. A lényegében Erik által kormányzott telep fénykorában több mint 2500 főt számlált.
Érdekesség, hogy Erik egyik fia, Leif Eriksson apja nyomdokaiba lépett és maga is tovább hajózott nyugati irányba. Expedíciója során elért egészen Új-Fundlandhoz és a Labrador-félszigethez, így majdnem 500 évvel „megelőzve” Kolumbuszt Észak-Amerika felfedezésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap