Így adta meg magát Rotterdam a náci Németországnak
2016. április 15. 13:13 MTI
Előkerült az a rég elveszettnek hitt levél, amelyben Rotterdam megadta magát a náci Németországnak, miután a német légierő 1940. május 14-én pusztító bombatámadást mért a városra. A legnagyobb tüzeket csak két nappal a támadás után sikerült megzabolázni.
Korábban
"Archív felvételeket nézegettem egy németországi aukciósház honlapján, amikor egyszer csak megláttam egy dokumentumot Scharroo ezredes aláírásával, aki a város védelméért volt felelős 1940 májusában" - mondta Gerard Groeneveld kutató, író. A kéziratot Rotterdam akkori polgármestere is láttamozta, majd a dokumentum a németekhez került és nyoma veszett. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy örökre elveszett. A második világháború első hónapjaiban, 1940. május 10-én Németország megtámadta Hollandiát, amelynek területére stratégiailag volt szüksége. A holland haderők azonban visszavágtak, és hamarosan patthelyzet alakult ki.
A német hadsereg Rotterdam megadását követelte, és a német szárazföldi erők vezetője, Rudolf Schmidt tábornok gépelt ultimátumban figyelmeztette a városban lévő holland haderőket, hogy adják fel, vagy brutális légitámadással kell szembenézniük. Pieter Wilhelmus Scharroo holland ezredes kézzel írt üzenetben válaszolta meg, hogy nem fogadhatja el az ultimátumot, mivel az nem volt aláírva. Schmidt ezután Scharroo levelének végére írta le a kapitulációra vonatkozó felszólítást, és egyúttal parancsba adta a Rotterdam elleni támadás elhalasztását a tárgyalások miatt.
A bombázás lefújásának parancsa azonban soha nem érkezett meg a német pilótákhoz, akik 1940. május 14-én bombazáport zúdítottak a város történelmi központjára, melynek nagy része megsemmisült. Mintegy 800-900 ember halt meg és 80 ezren maradtak otthon nélkül. A legnagyobb tüzeket csak két nappal a támadás után sikerült megzabolázni.
A villámtámadást követő órákban Scharroo azt írta Schmidt ultimátumának végére, hogy "elfogadva". Groeneveld most ezt a dokumentumot találta meg. Miután a németek azzal fenyegetőztek, hogy hasonló támadást mérnek Utrechtre, Hollandia megadta magát a náci rezsimnek 1940. május 15-én. Groeneveld nem árulta el, hogy mekkora összeget fizetett a dokumentumért, amelyet reményei szerint sikerül eladnia egy holland múzeumnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap