Hősködés és alkalmatlan felszerelés nehezítette a magyar légiposta indulását

A Magyar Légiforgalmi Rt. holland gyártmányú Fokker F-III. típusú utasszállító repülőgépe, 1927 (Fortepan / Szent-Istvány Dezső)

Léghajótól a repülőgépig

A postai küldeményeket az I. világháború előtt léghajókkal szállították. Mivel a Zeppelin fedélzetén utaztak is, ezért a megírt képeslapokat helyben fel is adhatták. A küldeményeket egy zsákba pakolták, amelyet a megfelelő terület felett egyszerűen kidobtak.

A zsákra a következő felirat került: „Származik: a Zeppelin-Léghajóról. Ezen csomag megtalálóját kérjük, szíveskedjék a zsák tartalmát a legközelebbi postahivatalhoz eljuttatni.”

Zeppelin léghajó Csepelen, 1931 (Kép forrása: Fortepan/ Laborcz György)

A léghajók korának a rendszeres repülőgépjáratok megindulása vetett véget, sebességükkel és megbízhatóságukkal már egyszerűbb megoldásnak bizonyultak. Kezdetben egyfajta munkamegosztás alakult ki: a léghajók szállították a nyomtatványokat és a csomagokat, a repülőgépek pedig a sietősebb küldeményeket.

Első magyarként Prodam Guido szállított postai küldeményeket repülőgéppel. 1912-ben sikeresen felszállt Fiumében, de a tervezettnél hamarabb landolt: őt és a postazsákot is a tengerből kellett kihalászni. A szerencsés kimenetelű zuhanás után megmentett küldeményeket végül földi úton kézbesítették.

Prodam Guidó repülése Budapest felett 1911-ben

A magyarországi repülés szervezése már 1902-ben megindult, 1910-ben pedig létrejött az Aero Club. A háborúban azonban a polgári repülések száma csökkent és a katonai légiposta-szolgálatra került a hangsúly.

Hazánk földrajzi fekvése miatt alkalmassá vált arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi légi forgalomba, valamint a Kelet és Nyugat között egyfajta csomóponttá váljon. Ennek első lépése volt a Budapest–Bécs–Budapest útirányú légi összeköttetés megteremtése és légipostajárat megnyitása.

Az első magyar repülőposta 1918. július 4-én indult el a mátyásföldi repülőtérről. Húsz nap alatt több mint 5 ezer levelet és levelezőlapot, valamint 5200 táviratot szállítottak Budapestből Bécsbe és Bécsből Budapestre. Ekkor azonban a közfelháborodás enyhítése érdekében leállították a gépek közlekedését.

A népharag kitörését három gép lezuhanása okozta. Az első szerencsétlenség még nem követelt emberéletet, az osztrák területen földet ért gép pilótái sértetlenül vészelték át a balesetet.

1. Léghajótól a repülőgépig
2. A magyar postagépek viszontagságai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből