Hősködés és alkalmatlan felszerelés nehezítette a magyar légiposta indulását
2023. november 7. 20:20 Múlt-kor
Korábban
A magyar postagépek viszontagságai
1918. július 13-án a második gépnél Mosonmagyaróvár közelében, 600 méter magasságban motorhiba lépett fel. A tragédia következtében mindkét repülőtiszt életét vesztette. Egy héttel később a mátyásföldi repülőtérről történő felszállás fordult katasztrófába. A baleset ráadásul vasárnap történt és nagyszámú „közönsége” is volt. A tragédiát a pilóta felesleges „hősködése” okozta.
A gép vezetője felszállás után egy úgynevezett spirál fordulót végzett, ám még nem ért elegendő magasságba ahhoz, hogy a gépet vízszintes síkban egyensúlyba állítsa. A felelőtlen pilóta és kísérője is belehalt a manőverbe.
A balesetek körülményeit vizsgáló dokumentumokat akkoriban titkos iratként kezelték, mára azonban világos, hogy a hadvezetés a postajárat üzemeltetéséhez gyengén képzett személyzetet és elhasználódott, a harctéren már alkalmatlanná vált repülőgépeket bocsátott rendelkezésre.
Az 1918-as tragédiák hátterében a rossz gépek és a képzetlen pilóták álltak – a minőségi „alapanyagra” az első világháborúban volt szükség (Kép forrása: Fortepan/ Palotai Klára)
A háború utolsó hónapjaiban az ország vezetői a már nyilvánvalóan vesztes háború támogatásával voltak elfoglalva, és nem készültek fel a békés közlekedés feltételeinek megteremtésére.
A közvélemény a tragédiasorozat után a postajárattal szembeni heves ellenszenvének adott hangot. A kedélyek csillapítása céljából a hadügyminiszter július 23-án elrendelte a Budapest–Bécs közötti légipostajárat szünetelését.
A háború befejeződése után a légiposta ügye újra előkerült. 1920 februárjában létrehozták a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot és ugyanezen év őszén beindították a lakossági célú légiposta-szolgáltatást. 1920. november 7-én indult el az első postajárat Budapestről Szombathelyre, majd később Szegedre.
A gépekről menet közben ejtőernyővel dobták le a csomagokat Pápa, Győr, Nagykanizsa és Kiskunfélegyháza felett. Ez a módszer nem volt mindig biztonságos. A tolvajok néha megelőzték a küldeményeket összeszedő postásokat és az is előfordult, hogy egy-egy csomag békésen legelő jószágokat talált el.
A magyar légipostajáratnak ezúttal a trianoni békeszerződés vetett véget: az első önálló magyar légiforgalmi társaság 1921 végén felszámolta magát. Az immáron harmadik újraszervezés a vesztes országok repülési tilalmának feloldása után az 1923-ban megalakult Magyar Légiforgalmi Rt. feladata lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
