Horogkeresztre cserélte a vörös csillagot Sztálin legígéretesebb tábornoka

Dicsőség és rügyevés

Hazatérve kinevezték a szétesés jeleit mutató 99. lövészhadosztály parancsnokává, ahol egy év alatt rendezte a viszonyokat. A hadsereg lapja még egy fényképes cikket is közölt Vlaszovról, amelyben példaképként állították parancsnoktársai elé a vezérőrnaggyá előléptetett tisztet.

1941 elején a frissen felállított 4. gépesített hadtest, majd a 37. hadsereg parancsnoka lett. A német-szovjet háború kezdeti hónapjaiban hadseregét Kijevben a németek körbezárták, ám sikerült kitörniük. Még ugyanazon év végén a moszkvai csatában tüntette ki magát a 20. hadsereg parancsnokaként.

Sztálin győzelmi hadparancsában külön kiemelte Vlaszov katonai erényeit, és a szovjet főváros védelmében kulcsszerepet játszó hadseregparancsnokok egyikeként az értelmiség lapja, az Izvesztyija az ő fényképét is címlapon hozta le.

Az altábornaggyá kinevezett Vlaszov népszerűsége csúcsára jutott. A véleményét olykor cifra káromkodásokban kifejtő magas, sovány, képzett, angolul és németül is jól beszélő, olvasott tisztet szerették a katonái, mivel igazságos és bátor parancsnokként ismerték meg.

Mindenki egyetértett abban, hogy kivételes katonai pályafutás áll előtte. Ekkor következett be az az esemény, amely elindította Vlaszovot azon az úton, amely során a nemzet hőséből az orosz haza árulója lett.

A Wehrmacht alakulatai a finn haderő segítségével 1941. szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt. A német hadvezetés a Néva-parti város kiéheztetése mellett döntött. Sztálin Vlaszovot repülővel a Volhov környéki erdőbe küldte, ahol idővel a Leningrád körüli ostromgyűrű áttörésével megbízott Volhovi Fronthoz rendelt 2. rohamhadsereg élére került.

Helyzetük teljesen reménytelen volt, ám mire a szovjet hadvezetés májusban (hónapokkal a kérelmet követően) engedélyezte számukra a visszavonulást, a németek a 2. rohamhadsereget már teljesen elvágták az utánpótlástól. A katlanba került katonák és a lakosság egyaránt bőrszíjakat, fakérget, rügyeket evett, megjelent a malária, és felütötte a fejét a kannibalizmus is.

1. A papi szemináriumból a Vörös Hadseregbe
2. Dicsőség és rügyevés
3. Oroszország Sztálin nélkül
4. „Oroszországot csak az oroszok segítségével lehet legyőzni”
5. Náci propaganda vagy a múlt tisztázása?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt