Horogkeresztre cserélte a vörös csillagot Sztálin legígéretesebb tábornoka
2021. július 14. 15:05 Múlt-kor
Korábban
Dicsőség és rügyevés
Hazatérve kinevezték a szétesés jeleit mutató 99. lövészhadosztály parancsnokává, ahol egy év alatt rendezte a viszonyokat. A hadsereg lapja még egy fényképes cikket is közölt Vlaszovról, amelyben példaképként állították parancsnoktársai elé a vezérőrnaggyá előléptetett tisztet.
1941 elején a frissen felállított 4. gépesített hadtest, majd a 37. hadsereg parancsnoka lett. A német-szovjet háború kezdeti hónapjaiban hadseregét Kijevben a németek körbezárták, ám sikerült kitörniük. Még ugyanazon év végén a moszkvai csatában tüntette ki magát a 20. hadsereg parancsnokaként.
Sztálin győzelmi hadparancsában külön kiemelte Vlaszov katonai erényeit, és a szovjet főváros védelmében kulcsszerepet játszó hadseregparancsnokok egyikeként az értelmiség lapja, az Izvesztyija az ő fényképét is címlapon hozta le.
Az altábornaggyá kinevezett Vlaszov népszerűsége csúcsára jutott. A véleményét olykor cifra káromkodásokban kifejtő magas, sovány, képzett, angolul és németül is jól beszélő, olvasott tisztet szerették a katonái, mivel igazságos és bátor parancsnokként ismerték meg.
Mindenki egyetértett abban, hogy kivételes katonai pályafutás áll előtte. Ekkor következett be az az esemény, amely elindította Vlaszovot azon az úton, amely során a nemzet hőséből az orosz haza árulója lett.
A Wehrmacht alakulatai a finn haderő segítségével 1941. szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt. A német hadvezetés a Néva-parti város kiéheztetése mellett döntött. Sztálin Vlaszovot repülővel a Volhov környéki erdőbe küldte, ahol idővel a Leningrád körüli ostromgyűrű áttörésével megbízott Volhovi Fronthoz rendelt 2. rohamhadsereg élére került.
Helyzetük teljesen reménytelen volt, ám mire a szovjet hadvezetés májusban (hónapokkal a kérelmet követően) engedélyezte számukra a visszavonulást, a németek a 2. rohamhadsereget már teljesen elvágták az utánpótlástól. A katlanba került katonák és a lakosság egyaránt bőrszíjakat, fakérget, rügyeket evett, megjelent a malária, és felütötte a fejét a kannibalizmus is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap