Horogkeresztre cserélte a vörös csillagot Sztálin legígéretesebb tábornoka
2021. július 14. 15:05 Múlt-kor
Korábban
Dicsőség és rügyevés
Hazatérve kinevezték a szétesés jeleit mutató 99. lövészhadosztály parancsnokává, ahol egy év alatt rendezte a viszonyokat. A hadsereg lapja még egy fényképes cikket is közölt Vlaszovról, amelyben példaképként állították parancsnoktársai elé a vezérőrnaggyá előléptetett tisztet.
1941 elején a frissen felállított 4. gépesített hadtest, majd a 37. hadsereg parancsnoka lett. A német-szovjet háború kezdeti hónapjaiban hadseregét Kijevben a németek körbezárták, ám sikerült kitörniük. Még ugyanazon év végén a moszkvai csatában tüntette ki magát a 20. hadsereg parancsnokaként.
Sztálin győzelmi hadparancsában külön kiemelte Vlaszov katonai erényeit, és a szovjet főváros védelmében kulcsszerepet játszó hadseregparancsnokok egyikeként az értelmiség lapja, az Izvesztyija az ő fényképét is címlapon hozta le.
Az altábornaggyá kinevezett Vlaszov népszerűsége csúcsára jutott. A véleményét olykor cifra káromkodásokban kifejtő magas, sovány, képzett, angolul és németül is jól beszélő, olvasott tisztet szerették a katonái, mivel igazságos és bátor parancsnokként ismerték meg.
Mindenki egyetértett abban, hogy kivételes katonai pályafutás áll előtte. Ekkor következett be az az esemény, amely elindította Vlaszovot azon az úton, amely során a nemzet hőséből az orosz haza árulója lett.
A Wehrmacht alakulatai a finn haderő segítségével 1941. szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt. A német hadvezetés a Néva-parti város kiéheztetése mellett döntött. Sztálin Vlaszovot repülővel a Volhov környéki erdőbe küldte, ahol idővel a Leningrád körüli ostromgyűrű áttörésével megbízott Volhovi Fronthoz rendelt 2. rohamhadsereg élére került.
Helyzetük teljesen reménytelen volt, ám mire a szovjet hadvezetés májusban (hónapokkal a kérelmet követően) engedélyezte számukra a visszavonulást, a németek a 2. rohamhadsereget már teljesen elvágták az utánpótlástól. A katlanba került katonák és a lakosság egyaránt bőrszíjakat, fakérget, rügyeket evett, megjelent a malária, és felütötte a fejét a kannibalizmus is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap