2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Homeini ajatollah gyújtó szavára lobbant fel az iráni iszlám forradalom

2023. június 3. 12:20 MTI

Száműzetésből a hatalomba

1964-től rövid ideig a törökországi Izmirben élt, majd 14 éven keresztül az iraki síita szent város, Nedzsef volt a székhelye. Innen bátorította a hazai ellenzéket, magnókazettára mondott beszédeit tízezerszám másolták és terjesztették.

Amikor 1978 októberében Párizsba költözött, gyakorlatilag az összes sahellenes politikai irányzat mögötte állt, felhívására százezrek árasztották el az utcákat. Franciaországban hosszú sorok vártak hozzá bebocsátásra hazai és külföldön élő irániak, hogy az almafa alatt napjában ötször elmondott imádsága után találkozhassanak vele.

Az iráni tömegmozgalmak nyomására Mohammad Reza Pahlavi 1979. január 16-án elmenekült Teheránból. Február 1-jén soha nem látott győzelmi mámor fogadta a hazatérő Homeinit, mint a forradalom vitathatatlan vezérét, aki kinevezte az új kormányt, majd március 1-jén visszavonult Komba.

Nem volt kegyelem a korábbi rendszer kiszolgálóinak: menekülnie kellett a sah miniszterelnökének, Sápur Baktiarnak is, az iszlám népbíróságok ítéletei nyomán már februárban elkezdődtek a kivégzések.

1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot, decemberben életbe lépett az új alkotmány, amely szerint Homeini ajatollah a legfőbb vezető, a fegyveres erők feje, a vallás legfőbb értelmezője, a törvények forrása. Hatalma átszőtte a gazdaság, a társadalom, a vallás és a hadsereg minden rétegét, a hatalmi harcokba azonban csak a döntő pillanatokban szólt bele, mindig a háttérből irányított.

Irán 1980-ban rendkívül véres és értelmetlen háborúba bonyolódott Irakkal, amelynek végén egyik fél sem mondhatta magát győztesnek. Homeini azt mondta: a nyolc évig tartó háború egy pillanatáért sem érzett sajnálatot, bár az több millió halottat követelt, s 350 milliárd dolláros kárt okozott országának.

Homeini vezetése alatt Iránban az élet minden területét az iszlám fundamentalizmus határozta meg, a gazdasági-tudományos elit nagy része emigrációba kényszerült, vagy fel kellett adnia a korábbi nyugatias életstílusát, „visszatérve” az iszlám szokásokhoz.

A kíméletlen iszlám törvénykezés jegyében a hűtlen asszonyokat megkövezték, a csador elhagyásáért még a lányokra is korbácsolást szabtak ki, lopásért kézlevágás járt.

A nyugati kultúrát elutasító ajatollah fatvát, halálos ítéletet jelentő kiközösítést mondott ki Salman Rushdie íróra egy regényéért, a nyugati zenét betiltották, a férfiakat és a nőket nyilvános helyeken elkülönítették, az országból mintegy kétmillió ember menekült el.

Alinak, a síitizmus első imámjának és vértanújának leszármazottja (ezt jelképezte a Homeini által viselt fekete turbán) 1989. június 3-án hunyt el szívrohamban Komban.

Végakaratában kíméletlenül ostorozta az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, a nemzetközi cionizmust, s Allah árulóinak nevezve kiátkozta a velük együttműködő muzulmán uralkodókat. Felszólította a világ muzulmánjait: „Allah ajándékaként” kezeljék és óvják meg az általa alapított Iráni Iszlám Köztársaságot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár