Hollywood poklot megjárt, bukott angyala

2019. január 21. 13:50 Balázs-Piri Krisztina

Gyönyörű volt, okos, tehetséges… és alkoholbeteg. Frances Farmer egész életében súlyos mentális problémákkal küszködött. A színésznő azonban csak egy Hollywood bukott angyalai közül, akikről nem tudjuk: az álomgyár csábítja-e magához a szereplés lehetőségétől megittasult, érzékeny idegrendszerű sztárjelölteket, vagy később, a csillogó kulisszák mögött zajló tragédiák okozzák-e a mentális problémákat, és siklatják ki a korán kiégő filmcsillagok életét.

Korábban

Frances Farmer kevés maradandó filmet forgatott, igaz, partnerei között ott volt Bing Crosby, Cary Grant és Tyrone Powel. Nevét halhatatlanná a róla szóló művek tették. A Nirvana tragikus sorsú énekese, Kurt Cobain dalokat írt hozzá: nyilván nem véletlenül tudott azonosulni vele, olyannyira, hogy barátnője, Courtney Love Frances Farmer egyik legendás ruhájának mását viselte az esküvőjükön. A számtalan emlékezés közül a legismertebb és legmegrendítőbb az 1982-ben bemutatott Frances című film, amely a sztár önéletrajza alapján készült, és amelyben a címszerepet Jessica Lange alakította, neves díjakat besöpörve.

Vajon mi magyarázza e felfokozott figyelmet? Frances kálváriája egy jogaitól megfosztott mentális beteg története, akivel környezete nagyon sokáig bármit büntetlenül megtehetett. Akivel – gyógyítás ürügyén – embertelenül bánt a családja és az egészségügyi rendszer. Esetében nem egyéni tragédiáról van szó: a korabeli felfogás a mentális betegeket kiszolgáltatta és megbélyegezte, szinte „törvényen kívülinek” tekintette. A színésznő sorsa jó példa arra, mi minden eshetett meg az emberi jogokra amúgy oly kényes társadalomban a múlt század negyvenes, ötvenes, de még hatvanas éveiben is.

Isten halott, én magányos vagyok

Ha összeszámoljuk, gyermekkorában hányszor költözött ide-oda testvéreivel ügyvéd apja és alkalmi megbízásokat vállaló anyja között, már feltételezhető: igen hányatottak voltak életének első évei. 1913-ban született Seattle-ben, civakodó szülei csak 1929-ben váltak el: így a végén az anyjával a Washington állambeli Bremertonban kötöttek ki. Az éles eszű fiatal lány 1931-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az iskolaújságban publikált esszéjének a következő címet adta: Isten halott. Sejtjük, hogy az írás Nietzsche hatására születhetett, de tudjuk azt is, hogy Francesnek sok isteni kegyelemben valóban nem volt része. A diáklány ugyan hangsúlyozta, hogy nem istentagadó, csupán „magányos”, mert az, aki az egekben lakik, „semmilyen figyelmet nem fordított még rám”.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. tél számában olvasható.